Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-04 [0174]
/Debreceni tudósitásmk. Bethlen beszédének XIII.folytatása/ - t Ha egy pillantást vetünk azokra a körülményekre, amelyek e szerződésnél fennforognak, mindjárt plauzbilissá válik az a tételem, hogy ebben a kérdésben egy ilyen garanciális szerződés a békének igenis .segítségére van és' egyben-bizonyítékát találjuk'annak, hogy ezt Németország megtehette, mert életérdekeivel ez nemcsak Összeegyeztethető volt, hanem életérdekét jobban szolgálta igy^ mintha e szerződésbe nem ment # volna bele. Itt is egy győző és egy legy>zött állam állott szem ben egymással, de itt a győző t volt a gyengébb fel és a legyőzött az erősebb. A győzőnek félnie kellett tehát, hogy esetleg egy későbbi időpontban felébredhet Németországban a . 1 revánslsz ellem. - De hogy áll a helyzet nálunk? Mi vagyunK a .gyengébb fél,a legyőzöttek és az erősebb fél a győző. Egy ilyen Locarnohoz hasonló paktumban mennyivel van több garanciája a békének, mint amennyivel a szomszédok már ma is .bírnak. Hiszen túlsúlyukban erejükben, felfegyverzettségükben már olyan biztosítékuk van,amely alig gyarapítható és nincs is szükségük ilyen továbbmenő garanciára. A bekenek azonban szüksége van. Vájjon a béke árde kében áll-e, hogy az erős, amely ugy is érvényesítheti jogait, még erősebbé váljék és szabaduljon még attól a lehetőségtől is, hogy kés -bbi időpontban, ha az európai közvélemény elismeri, hogy a határok igazságtalanul húzattak meg^ azok megváltoztathatók legyenek?- Ha Magyarország önként mond le erről, ugy rajtunk a külföld igazságéreze te sem ségit többér Németország rajnai határa évszázadokon keresztül vitás volt. Németország egy tartományt vesztett csupán, amelyben a németség számához képest kevés nemet van,amelynek erőforrásai Németorszgg erőforrásaihoz viszonyítva elenyészően csekélyek's e mellett a rajnai határ geográfiailag jobb mint az azelőtti volt. - Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket feldaraboltak. A mi esetünk^nem Elzász-Lotharingia esete. A mienk Lengyelország esete, Németország lemondhatott egy tartományról, de mi fajunk egy"Harmadáról örökidőre önként le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk,és a magyar nemzet kapura szögezné azt az államférfiúi, aki egy második Trianont aláírna. /Viharos éljenzés/ Ha ilyen locarnei szerződést mint önérzetes nemzet alá nem Írhatunk, mert nem áll a béke érdekében, akkor még kevésbbé mehetünk bele valamilyen gazdasági blokkba vagy dunai konföderációba, mert ezek a locarnoinál messzebbmenő konstrukciók. Ezek eg¥ Locarno és hozzá még valami, s ez a valami is a mi mérlegünk terhét ronta na, mert gazdasági erdekeinket adnánk fel ezáltal. - Ha a trianoni szerződésnek ezer rosszodala között volt egy jó is, :z az hogy visszakaptuk függetlenségünket s ezt könnyelműen, "" oknélkül feláldoznunk nem lehet. Már a háború előtt is nehezen fértünk meg a monarchiában, való szinti-e, hogy a történtek után jobban fogunk megférni? n azt hiszem, hogy ezek illúziók amelyek sohasem válnak valóra. /Fol"tatása következik/
