Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-31 [0171]
I Külügyi bizottság ülése. Vége./ A leanycserké|zkongresszus résztvevőinek megfelelő fogadtatása érdekében is meg'fog tojrtenni mindenjTegül Apponyi Albert gróf tette meg mepiegy1 IT 1 ? :/. s , ze ? t r?íí har fJ incidenssel^apcsolatosan rámutat arraf hogy ^ szomszédaink felháborodása'annál is inkább rosszhiszemű, mert hiszen állig felfegyverzett államokról van szó. ' radozást noi a £!í? er S ^ ér ^ s í} en ? mQ ^p^éses tárgyalások körüli fáraaozast > helyesli, de amellett a leggondosabban vigyáznunk kell arra hogy jogi álláspontunk sérthetetlenségéről való lelLdásilnkra ne lehéssen Következtetni. • „. , Németországhoz való joviszonyún: ápolása nem csak rajtunk áll, v^ILft la 'í/i ^ erdekeit tartja szemelott s más államokhoz való Tá« e T* ek í£ szempontjából és nem irántunk való rokonérzés alapnytk^í^ m0st els5sba- a Rajna-tarlomáÜgyrendi kérdések elintézése után az elnök az ülést bezárta. | S z o 1 no k , január 31, A vármegye törvényhatósági bizottsága ma délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen résztvett gróf Almássy Imre vitéz Horthy István, bár© nudnyanszky Imre, valamint a tagok sorából meg számosan. Almássy Sándor fősipánj közgyűlés megnyitása után lendületesszavakkalemlékezett meg Serédi Jusztmián hercegprimás beiktatásáról^, indítványára a törvényhatóság a bíboros hercegprímást 1 meleghangú távirattal üdvözölte. Ezután elhatározta a törvényhatóság, hogy a newyorki . •,,. . Kossuth-szobor leleplezési ünnepélye Alexander Imre alispán vezetésével négytagú küldöttséggel képviselteti magát, /: i iy -"§ A üagyar Távirati Iroda jelenti: A magyar r csehszlovak vegvesdöntőbiróság, amely tudvalevően január 25.-én és 26.-án tartott ülésében foglalkozott gróf Hadik-Barkóczy Endre ás fiának a cseh állam ellen indított peres ügyével, hir szerint az ügyben a következő határozatot hozta'. A bíróság döntésében kimondotta, hogy a kereset tárgyává tett agrárügyben nem lehet a biróság nyilvánvaló ílletéktelenségéról szo . Ennélfogva a biróságnak joga lenne-a felperesek kérelmére előzetes biztosítási intézkedéseket elrendelni. Az 1927. október 17.-én a biróság elnöke által elrendelt előzetes biztosítási intézkedések a biróság ielon , határozatától fogva hatályukat vesztik, de múlhatatlan károk megakadályozására a biztosítási intézkedésekre szükség volt. További biroi biztosítási intézkedések feleslegesekké váltak a zártaid mert a cseh kormány képviselője a szóbeli tárgyaláson a cseh kormány nevében ünnepélyes nyilatkozatit tett x hpgy a vagyonadót a földreform befejezése előtt végrehajtani nem fogja és a földreform intézkedéseinél is a peresekkel szemben a per további"folyama alatt kíméletet és méltányosságot fog tanúsítani. A bíróság a szuverén csehszlovák állam hivatalos képviselőjének ezt az ünnepélyes nyilatkozatát kellő garanciának volt kénytelen elismerni, annál is inkább, mert maguk a felperesek arra az esetre, ha földbirtokuk kisajátított részeinek visszaadása lehetetlen volna, csak kártérítést kérnek és igy a per befejezéséig esetleg még felmerülő káraik nem reparálhatatlanok.
