Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-31 [0171]
§ G e n f, január 31./Magyar Távirati Iroda/ A Journal de Geneve hasábjain T " r illiam Martin vezércikkben foglalkozik a szentgotthárdi gép; puskák ügyével. A cikk megállapítja, hogy magában véve az incidens nem > > nagy jelentőségű, de köveikézmenyeixiél fogva nagyobb jelentőségűvé nőheti ' ki magát. Epén ezért fontos, hogy ezt a kérdést az európai pacifikálás szellemében kezelj ék. A főszempont az, hogy mit kivan a" népek közeledése és melyik a legjobb mód hasonló esetben, hogy ezt ne zararják, illetve, hogy ezt előmozdítsák. Természetesen ezen a ponton a felfogások megoszlanak. Egyesek szemében, az invesztigáció rendszere a háborús ellenségeskedés maradványa. ; a politika mai irányzata az, hogy kiküszöböljék ezeket az emlékeket, amelyek alkalmasak arra, hogy hangsúlyozzák a népek egyenlőtlenségét és ujabb ? yülölködéseket keltsenek. Mások szemében az invesztigáció rendszere egyik eltétele a biztonságnak. A leszerelés ellenőrzését - mondják ezek - csuoán ujabb garanciák ellenében törölték el és nem volna lojális, ha e garanciák alkalmazását megtagadnák. Martin azon a nézeten van, hogy mindkét oldalról túlságosan nagy jelent ás éget tulaj donitanak az invesztigáció'rendszerének. Valójában ez nem olyan félelmetes, de nem is olyan hatalyos ; mint ahogyan hiszik. ^A cikk ezután ismerteti az invesztigaciós eljárás megállapításának előzményeit. Két izben foglalkozott a tanács ennek az eljárásnak megállapításával; első izbem közvetlenül azelőtt, hogy Németország belé-• nett-a népszövetségbe, másod>izben pedig egyenesen Stresemannak a kívánságára. Az élső^szab alyzat szabatos és szigorú volt; az 1926 évi cftecember II.-i módosítás azonoan lényegesen enyhítette, az eljárás szigorát. Ma a helyzet az, hogy az invesztigaciós bizottságnak nincsmás feladata és nincs más joga, minthogy valamely adott államban megállapítsa a felhozott tények fennforgását .A konkrét esetben tehát a bizottságnak , jogában áll, hogy megállapítsa, hogy Szentgotthárdon géppuskák vannak, ebből azonban semmiféle következtetést nem vonhatnüe es'hem áll jogában az sem, hogy vizsgálatát bármely más államra kiterjessze. Ami a tanácsot illeti, aki egyedül vonhat le pozitiv következtetéseket a vizsgálatból, a tanácsnak szótöbbséggel kell meghoznia határozatait, de senki sem tuaja, hogy ki jogosult szavazni; a dolgot tehát ott kell kezdeni, hogy előbb t a tanács maga megállapítsa eljárási rendját, ami nem fog minden nehézség nélkül • ' lefolyni. Ilyen körülmények között felmerülhet a kérdés: milyen előnye lehet annak, na a tanács foglalkozik ezzel az üggyel. Martin több előnyét lát ja ^ ennek. Az első az,, hogy részleteiben is megállapítják az invesztigaciós rendszert; a második, hogy bebizonyítják, hogy ez a rendszer alkalmazható és hogy működik.Vannak emberek, akik csupán súlyos esetekre kivanják fenntartani a népszövetség közbelépését. Martin ezzel szemben fontosnak tartja, hogy a népeket hozzászoktassák ahhoz a gondolathoz, hogy a népszövetség normális, sot csaknem mindennapi eleme a nemzetközi életnek. Ha ez nem történik meg, akkor komoly esetekben sem merik majd igénybe venni a népszövetséget. Martin megengedi hogy a leszerelésre vonatkozóan a szerződések több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek sértik a józan észt. Tény . azonban, hogy ezek fennállanak és nagy hátránnyal járnak, ha nyilvánosan megengednék ezek megsértését. Ha ^^Exsország a szerződések megsértésével büntetlenül hozhat be fegyvereket ,'sjfegyaro akkor Németország, Ausztria és ( Bulgária is megteheti ezt. A környező" államok erre nem fogjak elmulasztani, |hogy ki ne jelentsék, hogy az ő biztonságukra vonatkozó feltételek ^ódosulftak. Jsz annyit jelent, hogy ujabb k i fogás oka tnh»znak fel a leszerelés ellem í/^olyi. következik/ , , -~-- ORS7.Ü.OS LEVÉLTÁR
