Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-31 [0171]
/ A külügyi bizottság ülésének folytatása./ Mindig a szomszéd államokkal való megértés hive v»lt. Sajnálja, hogy a szomszéd államok a szentgotthárdi incidenst is alkalmul használtai fel arra, hogy ilyen nem indokolt hajszával megakadályozzák a megértés kifejlődését. Utal arra, hogy Magyarország ás szomszédai kizött milyen aránytalan egyenlőtlenség mutatkozik a fegyverkezés terén. Ugylátszik, a kisantant államai minden egyes konferenciájuk előtt igyekeshek Magyarországon valami olyan gyanús momentumot mesterségesen fel&fedezni, amelynek hangoztatásában azután / egységüket dokumentálhatják. Az általános külpolitikai helyzetről szólva örömmel látja-Olaszországhoz való viszonyuk megszilárdulását és bensőbbé válását. Emellett szükségesnek tartaná, hogy külpolitikánk megfelelően ápolja Németországhoz való viszonyunkat is, amit sajnálatos módon homályosit el ugy a német baloldali mint a jobboldali sajtónak Magyarországgal szemben állandóan tanúsított barátságtalan magatartása* Gömbös Gyula a felvetett szentgotthárdi esettél-kapcsolatban tájékoztatást szeretne kapni a kisantant katonai .erejéről. Bizonyos megnemértést lát ugy ásztrak, mint nagynémet részről Magyarországgal szembén, ozerinte az ebben az irányban észlelhető jelenségek nem alkalmasak a magyar-német barátság erősítésére, Magyarország nemzetközi helyzetével foglalkozva hangsúlyozza, hogy Budapestre az a feladat vár, hogy különösen a Balkán felé kulturális és gazdasági vonatkozásban átvegye azt a szerepet, amelyet eadig Becs töltött be. A közel jövőben Budapesten megnyíló tényésiállatvásáinagyarányú propagandát kellene kifeiteni es oda kellene hatni, hogy a Balkan-államokbol ezt a kiállítást minél többen látogassák meg. Felhívja a külügyminiszter figyelmét, a leanycse"készeknek az év folyamán Budapesten tartandó nemzetközi kongreszszusara. Szen a kongresszuson hatvanegy állam vesz részt, ugy hogy indokolt volna a kongresszuson résztvevők fogadtatását megfelelően előkészíteni. 7é4-WíEfcj f í6t í v, D & Lukács György,az erdélyi magyar birtokperek"kérdésével kapcsolatban kiemelte gróf Apponyi Albert érdemét, aki ezt a kérdést világkerdesse tette. Italt arra, hogy a külügyminisztérium ebben a kérdésben ket úgynevezett fehérkönyvet bocsátott ki, egyet 1923-ban, egyet iy2o-ben, izek a kiadványok a vitás kérdésben felmerült összes momentumokat a vonatkozó okmányok közlése mellett alaposan megvilágítják, -aid^ttert a magyar kormánynak az agrárperek gyakorlati megoldását celzo javaslatára, amelyre sajnos a román kormány mindezideig még nem vaía s zoi t. Peidl Gyula a külügyi bizottság egy multévi üléséről kiadott hivatalos sajtóközleményben nem egész terjedelmében visszaadott felszólalasara hivatkozva arra kérte a bizottság elnökét, gondoskodj ék-arról, hogy a jövőben a felszólalások lehetőleg sz«szerint közöltessenek. Legjobban szeretné, ha az ülések nyilvánosak lennének, de az adott helyzetben nézete szerint legalább arról kellene gondoskodni, hogy a sajtó- • közleményben az egyes felszólalások közlésénél ne tegyenek különbséget. ^fukar Gyula elnök Peidl felszólalására hangsúlyozta, hogy a^ bizottság üléséről megjelenő közlemények megszerkesztésére a maga felszólalását illetően minden bizottsági tagnak módjában van befolyni. / Folytatása következik./
