Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-31 [0171]

I § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház külügyi bizottsága annak a legutóbb hozott határozatának megfelelően, hogy ezentúl minden hónapban ülést tart, Fekár Gyula elnöklete alatt ma délelőtt tartotta meg január havi ülését. A kormány részéről dr. Walko Lajos külügyminiszter jelent meg. A bizottság mindenekelőtt a-havonként réndszerejaen tartandó ülések eljárási rendjét vitatta meg. Gratz Gusztáv örömét felezte ki afelett, hogy a külüfyi bizottságban ezentúl rendszeresebb eszmecserére lesz alkalom. Ezi az érintkezés hasznos lesz a társadalom külpolitikai nevelésének szempontjából is. Az aktuális politikai kérdésekre áttérve elsősorban az erdélyi magyar birtokperek kérdéséről szólott. Nem szándékozik kitérni az' évetóezolőtt történtek körül folyó polémiákra, miután ez az ügy a nyilvánosság előtt már le van zárva. Az agrárperek ügyében tervezett egyezkedési tárgyalások gondolatát helyesli, a kormánynak erre irá-_ nyúló törekvése még csak fokozni fogja azt a kedvező megítélést, amelyet Magyarország tiszta jogi álláspontjának hangoztatásával az egész európai'közvélemenyben el tudott érni. Áttérve a szentgotthárdi fegyverszállitmány estére rámutat arra hogy ez az incidens, amelyben a magvar vasúti közegek teljesen szabályszerűen jártak el, valójában jelentéktelen ugyan, de/c

seh sajtó mégis kihasználta arra, hogy újból . : ?• hajszát / a/ indítson Magyár ország ellen. Ebben a Hajszában ^összefogott több európai ország szocialista és nacionalista sájtó ja** sajnálatos, hogy a nemet sajtó egy része is résztvett .. Vp-fmfr. Foglalkozik ezután a kisantant államok genfi'együttes lépéséről _szóló ellentmondó hírekkel. Nézete szerint vitatható hogy a trianoni szerződés egyáltalán jogot ad-e az invesztigációs eljárás állandó rendszeresítésére, mert a szerződés 143. sikké csupán általánosságban mondja ki, hogy Magyarország köteles magát alávetni az invesztigációnak, ha azt a nemzetek szövetségének tanácsa szótöbbséggel elhatározza. Vannak német irók is, akik a nemzetek szövetségének ezt a jogát mindig vitatták. Hangsúlyozza, hogy az invesztigácio rendszere teljesen ellentétben áll a nemzetek szövetségének alapelveivel, mert az államok két kategóriáját állapitia meg, az ellenőrzők és az elíenőrzöttök kategóriáját," holott a nemzetek szövetségének csak a nemzetek teljes egyenlősége lehet az alapelve. Kifogásolja továbbá, hogy a nemzetek szövetsége"tanácsánakazon az ülésén, amely az invesztigációs eljárás kérdésében dönt. nem biztosítottak képviseletet annak az államnak, amely ellen az invesztágáció megindításáról szé van, A magyar kormány annak idején tiltakozott is az ellen a felfogás ellen, hogy Magyarország képviselete ilyen esetben megtagadtassák. Sérelmes továbbá, hogy az invesztigációs bizottságban az invesztigált állam szomszédai is képviselve vannak, mát pedig szomszédainknak ilyen joguk még akkor sem volt. amikor Magyarországon még működött az állandó katonai ellenőrző bizottság. / Folvtatása következik./