Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-30 [0171]

:í,£ e r 1 i n , január 30, /v.olff/ A birodalmi gyűlés mai ülés sén a külügy, IÍ. költségvetés megvitatását Stresemann birodalmi külügyminiszter hosszabb beszéddel vezette be, amelyben kiterjeszkedett a külpolitika néhány különösen fontos kérdésére. A miniszter hangoztatta, hogy az az emlékirat, amelyet a biztonság kérdésében Prágába küldtek, ujabb bizonysága annak, hogy Németország pozitiv módr\n közre akar működni a biztonsági probléma megoldásában. Ezt a problémát nem szabad többé hamis vágányra vezetni. Pár csak tisztán lélektani okokból is^nagy veszély reilenéíc abtan. ha a nyilvánosság előtt akár csak látszatát keltenék annak., mintha itt nem annyira a béke biztosításáról mint inkább a legközelebbi háboru

/

közvetlen előkészítéséről lenne_szó. Nem szabad az egyes államok biztonságát más államok rovására alapitani; ellenkezőleg, olyan megoldást kell keresni, amely egyenlő mértekben számol valamennyi állam erdekeivel. Földrajzi helyzete és_teljes leszerelése következtében Németországot legeslegelsősorban érinti a/j ' kérdése, Németország egyéni érdeke azonban teljes mértékben egybeesik Európa szolidáris erdekeivel, . . A [_ biztonság A miniszter ezután kiemelte, hogy Németország jelenleg tárgyalásokat folytat Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával és Görögországgal. Legközelebb további tárgyalások következnek Ausztriával és Magyarországgal. A román kormány hajlandó szerződéssel szabályozni Námetorszgához'való kereskedelmi viszonyát. Szovjetoroszország tekintetében a közeljövőben indulnak meg tárgyalások, amelyek célja az, hogy kiküszöböljék a német-orosz kereskedelmi szerződés alkalmazása során tapasztalt hiányokat. A miniszter vázolta ezután a litván miniszterelnökkel folytatott tárgyalások eredményét. Ezzel kapcsolatban teljesen indokolatlannak mondotta azt a bizalmatlanságot, amely e tárgyalások nyomán Németországgal szemben néhány lengyel lapban kifejezésre jutott. Németország - mondotta a miniszter - megtette Genfben-a magáét, hogy közreműködjék a lengyel-litván ellentétek elsimitásáni épugy magától értetődik, hogy a litván miniszterelnök látogatását felhasználták arra. hogy tisztázzanak bizonyos fontos kérdéseket, amelyek Litvániát és Németországot érintik. Németország békében akar élni keleti szomszédaival. Ez a gondolat vezeti^akkor, amikor már több mint két éve kereskedelmi szerződés megkötése^ révén igyekszik Lengyelországgal megértésre jutni. Ez utóbbi tárgyalások során tekintettel kell lenni a német mezőgazdaság súlyos helyzetére, a birodalmi kormány azonban ősziitén óhajtja a német-lengyel kereskedelmi szerződés megkötését. Természetes azonban másfelöl, hogy a letelepedési jog megállapított alaptételeit nem lehet lengyel törvények különleges rendelkezéseivel kérdésessé tenni. A miniszter ezután rátért a Franciaországhoz való viszonyra és a Rajna-vidék kiüritésének kérdésére. / Folytatása következik./