Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-30 [0171]
/ Stresemann beszédének folytatása./ - Ha Németország és Franciaország viszonyának kialakulása mondotta Stresemann - idáig még nem szenvedett semmiféle megzavarást a Rajna-vidék megszállásának fenntartása következtében, ez csupán Németország jóakaratát és békés szándékait bizonyltja. Franciaországnak azonban nem szabad figyelmen kivül hagynia e viszony továbbfejlesztésének lélektani előfeltételeit. - Korábban mindenfelé azt mondták, hogy Locarno nem a befejezése, hanem kezdete a hatalmak közti uj politikának. Ha uj formulákat keresnek abból a célból, hogy az államokat megóvják a háborútól akkor erre nem lehet ma erősebb garanciákat találni, mint aminőket a locarnói szerződés teremtett meg - minden támadó fellépés kikapcsolásával - Németország és Franciaország között. Ha nem viseltetnek bizalommal e kötelezettségvállalás iránt, akkor a szerződéseknek egyáltalán nincs semmi céljuk. - De a támadó fellépés kikapcsolásán kivül ott van még az angol f irancia, amit a brit külügyminiszter Genfben olyan jelentés módon emelt i, Franciaországban talán mégsem akarnak kételkedni Anglia , hatalmában és Angliának-abban az akaratában, hogy ünnepélyesen megeiősitett szavát megtartja. - Amikor a locarnoi szerződések örök időkre biztosítják a határokat Németország és Franciaország között, akkor télies anomália az, hogy a Ifejna-vidék megszállását továbbra is fenntartják. Azt a lelkesedést, amelyet Locarno korábban keltett, most a kishitűség váltotta fel. ^Németország. * / ' lEllenkezőleg Németországban mind szélesebb körben hódit a német-francia megértés gondolata. De ha áll is,az, hogy Németországban erős szószólói akap\nak_ a megértés politikájának, [mégsem tudnak ezek választ^dxd/^ra*á'k^TaTsre7 miért állanak meg miriöTig* íffegen csapatok a Hajna-vidék földjén. - Ha korábbi alkalmakkor arra utaltak, hogy a versaillesi szerződés rendelkezései : az eredeti határidőnél korábbi kiürítést is* megengednek, ezt azonban a német fizetések megfelelő korábbi folyósításától teszik "függővé, ugy a német kormány a Thoiryban megkísérelt alt alános • megoldáshoz való hozzájárulással jelét adta annak, hogy hajlandó ilyen alapon megegyezést kötni. Nem szabad tért nyernie annak a felfogásnak, hogy Németországa megszállás megrövidítését olyanállandó kihatású intézkedésekkel is megvásárolná,amelyek a versaillesi szerződésen túlmennének s a nép^. t között való bizalom helyett uj korlátot vonnának a két ország közé". és &ft/MJL ^jbrrw Jla&tftbv, Stresemann dr. után Breitscheid dr. /szociáldemokte/rat] szólalt fel. Kijelentette, hogy a német külpolitika vezetésével;a szociáldemokrácia (Sgytátan^^ A^külügymini szt érrel egyetértsen a szánok ki jel eh t^^TTíögy "Németország teljesen leszerelt,^ minden^biztonságot megadott és épen' ezért joga van arra, hogy most már o' a többi állam* is fogjen, hozzá a leszereléshez. A szociáldemokraták hozzájárulnak a Litvániával kötött békeszerződéshez. Örvendetes, hogy Stresemann oly világosan foglalt állást a Lengyelországgal kötendő szerződés mellett. A német szociáldemokrácia teljesen osztja a külügyminiszternek azt az álláspont ját,hogy Németország jogosan kívánja a. rajnai megszállás megszüntetését.. Freytag-Loringhoven nemet nemzeti kénviselő kijelenti, hogy a béke igazán ^ak a 3°- gondolatának, nempedig az 1919.-i erőszakos szerződések álapján ovhato meg. A német memorandumnak nagy jelentősége ép abban va\ , hogy ezt kifejezésre juttatja. A nérszövetségben^Németországnak az a feladata, hogy a jog gondolatáért harcoljon. Ha a francia közvélemény e gondolatot visszautasít ja,ez annak jele, hogy en a gondolat nem valósitható meg Franciaországgal karöltve.A locarnói reményekből semmi sem valósult meg./^
