Napi Hírek, 1927. december/2

1927-12-17 [0169]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ív.agyar Nemzeti Bank a forgalomban levő, 1923. július 1-i kelettel ellátott 500.000 koronás, va­lamint az 1923. szeptember 4-iki kelettel ellátott 1.000.000 koronás címle­tű államjegyeket 1927. december 27-étől kezdődőleg a forgalomból bevonja. A bevonásra kitűzött időtartam a magyar kormány hozzájárulása val 1928. évi június 30-áig terjed, amely időpontig a behivott jegyeket, ugy mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank ^fő-intézete és fiókintézetei a bekivott jegyeket ugyancsak 1928. június 30­áig 'fizetésképen vagy kicserélés vége££ elfogadják. Ezen időpont után az em­iitett jegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1931. június 30-á.val a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezett sége a fentemiitett allamjegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94. cikke szerint megszűnik. • § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Királyi ÁlHWi ' Jegyintézet 1922. / augusztus 29-én kelt hirdetménye értelmében forgal^mba­hozott. latra szóló, nem kamatozó pénztárjegyek közül a még forgalomban levő 100.000 és 1.000.000-koronás pénztárjegyek 1927. évi december 27-étől kezdődőleg a forgalomból bevonatnak. A bevonásra kitűzött időtartam a kormány hozzájárulásával 1938 évi június 30-áig; terjed, mely időpontig a Magyar Nemzeti Bank fő intézete­a behivott pénztarjegyeket fizetésképen, vagy kicserélés végett elfogadja. Jzen időpont után az emiitett jegyeket a Magyar Nemzeti Bank fő intézete már csak kicserélés végett fogadja el; 1931. június 30-ával a Magyar Nemzeti Bank kicserílési köte­lezettsége a fentemlitett pénztárjegyekre vonatkozólag a bank alapszabálya­inak 94. cikke szerint megszűnik. § P r á g a , december 17. /Magyar Távirati Iroda./ A szenátus költségvetési vitájában Törköly József magyar nemzeti párti szenátor a gaz­dasági helyzetről szólva szóvátette a Trianon után « a a felvidéki magyarságot ért sérelmeket. A magyar földet, amelyet évezredeken keresztül magyar kez müveit, a földreform szétosztotta, de ugy. hogy a magyar mostcha­gy érmfeknek a szétosztásnál úgyszólván semmi sem jutott. Az állam ezután ma­radékbirtokok képzésére fordította a fősúlyt, valamint a kolonizációra. Az első az uj csehszlovák "nemesség 1 ' vagy "Történelmi osztály" létrejöttét cé­lozta, hogy az asszimiláló törekvéseknek a magyarlakta helyeken engedelmes harcosokat teremtsen. A kolonizációt főleg azért csinálták, hogy a színtisz­ta magyar ^.vidékeken megszüntessék _ a magyar egyöntetűséget és ki zbe iktassanak egy-egy sáv csehszlovákot s igy hivatkozhassanak arra, hogy az etnográfia meg csak határváltoztatást sem követel, minthogy alig lehet beszélni kompakt tömegben élő magyarságról. A Trianonnal a magyarságra szakadt sok rosszat az­zal igyekeztek talán feledtetni, hogy az 50-70 százalékában földművelő szlo- . venszkói magyarság mezőgazdasági szakiskoláit elveszti s részére uj szakis­kolákat nem állítottak, hanem hagyták, hogy a magyar földmivelő elmaradjon és gondoskodtak arról, hogy a megfelelő vagyoni romlás is hatékony tényező legyen a magyar földmivelő sorsának megnehezítésében, /Folytatása Következik.

Next

/
Thumbnails
Contents