Napi Hírek, 1927. december/2
1927-12-17 [0169]
I §P r á g a , de.ember 17. /Törköly beszédének folytatása./ A mag:ar szövetkezeteket az impériumváltozás folytán előállott nehézségek romlásba döntötték. Az árvizek csapásait nem hárították el, hanem engedték^ hogy a folyton megismétlődő árvízkárok koldusbotot nyomjanak a magyar földművelők kezébe. ízzel szemben a közterhekkel nem takarékoskodtak, hanem a vágyó ndézsmávatés hat évre visszamenő jövedelmi adókkal elérték, hogy a földművelők ma az adósság súlya alatt roskadoznak, amelyet a hivatalos pénzügyi politika rakott rájuk. A t nagy földbirtokok szétparcellázása folytán ezek cselédsége és mezőgazdasági munkássága munkanélküli éhező lett. A magyar kisiparos sorsát sem javította semmiféle kormányzati intézkedés, sőt, a közszállításoknál és a közmunkáknál sem részesitik őket a megillető elbánásban. A magyar nagyipar is teljesen tönkrement, de kivette . részét a szenvedésből a kereskedelmi osztály és az intelli encia is. A magyar intelligenciát Trianon után annak ellenére, hogy a saint-germaini szerződés biztosította a közhivatalokban való részesedés jogát, a hivatalok nagy részéből kiűzték. A magyar tisztviselők a közpályán és a'közhivatalokban egyáltalán nem érvényesülhetnek. Jellemző erre, hogy a hires csehszlovák demokráciában törvényszéki elnök nem lehet magyar, még ha a legkitűnőbb és legkifogástalanabb biró is. Az ügyvédi pályán a magyar ügyvédjelölt csak két—Iárom sikertelen vizsga után tud eljutni a sikeres vizsgahoz, mig a csehszlovák ügyvédjelölt mindig első alkalommal kiállja a sikeres vizsgát. A cél az, hogy így hátraszorítsák a magyar jogásaokat és csehszlovák ügyvédséggel foglalják el a teret. Hivatalos orvosnak a lehetőség határain belül magyart nem neveznek' ki. Gazdasági oklevéllel a Felvidéken a magyarság alig tud elhelyezkedni, A mérnöki pálya szintén járhatatlan, mert magyar vállalkozás úgyszólván nincs tehát nincs mód arra. hogy magyar mérnök elhelyezkedjék. A tudatos vagy tökéletlen kormányzati intézkedések tönkretették a felvidéki ipart, aminek következtében elsősorban a magyar munkanélküliek száma növekedett meg hatalmas mértékben. Általában megállapítható, hogy a sehszlovák köztársaság hatalmi tényezői soha sem törekedtek arra, hogy a Trianon miatt beállott és csak bün nélküli büntetésnek tekinthető szlovenszkói és ruszinszkói magyar szenyedést enyhítsék. A magyarságnak a köztársaságban való számarányát népszámlálásokkal _ igyekeztek kisebbíteni olykép. hogy három éven belül minden jogállam példája ellenére két népszámlálást tartottak, hogy az asszimilációs politika szolgalatának megfelelő eredményt mutassanak ki. A második népszámlálás már oly túlságosan sikerült, hogy az 1921. évi népszámlálás adatait még 1927. december havában^ sem. ^merik hivatalosan közzétenni s csak a községek még ma^is titkos népszámlálási adatainak összeadásából keletkező járási népszámlálási számadatokat tették közzé. Az egyenlő elbánásnak, a jogegyen•£)lőségnek, a törvény előtti egyenlőségnek nyilt megcsúfolása a válásztókerüg^letek etnografikus beosztása és a harmadrendű állampolgárság patentirozott £"intézménye. A bírósági járások beosztása egyet jelent a magyarság nyelve-használati jogának konfiskálásával. Igazi szégyene a köztársaságnak az, J ami a magyarsággal az állampolgárság és az illetőség terén történt. A magyarH-'ság számarányának csökkentésére a kiutasítás igazságtalan fegyverét alaposan ^-kihasználták. Az állampolgársági kérdés függőbentartását megfélemlítésre, az ft v elnyomás általánosítására használták fel. Amikor a mggyar emzeti partnak r*sikerült átmeneti javulást előidéző törvényt kierőszakolni, akkor a végrehajtásnál folytattak az erőszak alkalmazását. A nemzetgyűlés két évvel ezelőtt hozott határozata ellenére a kormány még mindig nem terjesztett modern,, humánus állampolgársági törvényt a nemzetgyűlés elé. Az állampolgársági joggal űzött visszaélés illusztrálására felhozza Szabó munkácsi katolikus VŐesperesyés Boros József rimaszombati tanár esetét, akit minden nyugdíj • ^es segély nélkül bocsátottak el . /Folvtatása következik /
