Napi Hírek, 1927. december/1

1927-12-08 [0168]

D kiadás f i 192V. december 8, óra^^perc /A Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézetének Közgyűlése.folytatás 2./ Es ha ^az ember magát a gondolatot szemügyre veszi, akkor egész természetes logikával arra az eredményre jut, hogy itt tulajdonképen nem azoknak a felsegitéséról van szé elsősorban, akik már kidőltek a munkából, vagy azok hátramaradottjairól, hanem magának ••*> mint az alelnök ur mondotta - a céhnek az érdekében, magának az ujságirőrendnek, a most vitézkedő rendnek az érdekében kell egy olyan intézményt . • rekonstruálni,amely azután saját ügyünket fogja/ x szolgálni. — Amikor a háború előtt talán két esztendővel arról tanácskoztunk egy katolikus körben, hogy kellene valamiféle intézményt teremteni, amely alkalmáé legyen arra, hogy az akkor már növekvőnek^jeIzett nyomor ellen gátat tudjon emelni, boldogult prímásunk Csernoch János Őeminenciája megadta a jelmondatot rendkivül talíLLékonyán, amikor a szentírásból kiválasztotta azt a mondatot: Habe curam illius. Ezt nagyon preciz magyarsággal ezzel a két szóval forditotta mindjárt/ le: Viseld gondját! Ebben a.. két szóban tulajdonképen nagy társadalmi gondolat rejtőzik. Mert hiszen mióta szetdifferencialódott a társadalom > gazdaságilag s és sok minden más vonatkozásban is viszonyitva a régi rendi és patriarchális berendezésű társadalomhoz, azóta mindig erősebben domborodik ki az a gondolat, hogy azokiaz elemekf amelyek az élet vizein hajókáznak, a társadalom nagy munkájában:^ i részt vesznek, amelyek teremtő.vagy termelő munkát adnak magának a társadalomnak, amelyek nincsenek többé semmiféle rendi kerettel védve arra az eshetőségre és időre, amikor kidőlnek a termelő és teremtő munkából, . c önmagu: inak kell a kereteiket megteremteniük, amelyekbe visszavonulhatnak akkor amikor ez az esemény elkövetkezik.így merült fel • a társadalom biztosításának • 1 ^

1 f & társadalmi gondoskodásnak a gondolata, amely egészen tévesen jeíeztetik a szociális karitás imperiumaba tartozó valaminek. En szeretném kiemelni a szűkös keretek közül ezt ^gondolatot, miután meg vagyok győződve, hogy az evangélium szelleméből eredő az a szamaritánus mondás, hogyiViseld gondját, tulajdonképen nem is a szociális karitas gondolata és devizája , * 1 i, hanem sokkal messzebbmenő, sokkal átfogóbb gondolat, tulaj donképen egy nagy társadalmi gondolat kivánt lenni. Program ez,amelynél az első személy mindig en vagyok, aki saját gondolatomi ' ' ' vetitem előre . be a jövőbe és mivel ^kontúrjaimat nagyon \ képé_t

/

/""bizonytalánul látom, biztosítani ki-é kivanom saját sorsomat az eljövendő viszonyok tekintetében. Habe curam illius 1 Viseld gondját! Először önmagádról gondoskodjál, természetesen azokéról is, akik mar most rászorulnak errB, hojy kezükbe adassék az a szűkös kényét, melyet kiütöttek a viszonyok a kezükből. De mindenekelőtt viseld önmagad gondját és a társadalomnak nem lehet eléggé intubálni, világgá harsonázni, nogyjmagadról gondoskodjál nem a magad erejével, hanem a veled együtt működ<őknek, a veled egy rendbe tartozóknak összetett eleven erejével. Ennek a nyugdíjintézetnek szintén ez az alapgondolata. Önmagunk akarunk gondoskodni azokról, akik ebben a céhben vagyunk, 1 .. - «•»