Napi Hírek, 1927. december/1

1927-12-08 [0168]

kiadás- 1927. december A. óraj^/j per& A M&gyarorazági Hirlapirók Nyugdíjintézetének közgyűlése.Folytatás 3./ Az örömből és szeretetből ugy lá.tszik«>'nem mondom, hogy kevés volna ebbena megsanyarodott világban"? de egészen bizonyos, hogy nincs elég. Örömhői * és szeretetből nagyon keyes van, pedig tulaj donképen mindenkinek szükséges ez. Mint ahogy sz agyvelő foszfor eszkálása nem a gondolat, hanem a lélek szükségessége jép ugy a szeretet is öröm, akármilyen formában jelentkezik; i>K :í gyönyörű világossága a léleknek,amelybe beleárad,amelyből forrásozik kifelé. Amikor tehát azt mondom, hogy Habe curam illius. tulajdonképen csak egy világ, gondolatot szeretnék hangsúlyozni, amely anynyit jelent, hogy gondoskodjunk önmagunkról, a magunk jövőjébe vetett sorsunkról. Itt állunk, mint az élet irányitói, értékeket adunk az életnek, az élet"tehát tartozik nekünk valamivei.Az- életünk váltó,amelyet szakadatlanul forgatunk. Az öröm ott kezdődik, anol másnak lehet örömet szerezni. Nem ott kezdődik az öröm, ahol az örömnek az Önzés, az önmagába zárolásba jele. Az öröm nem is igazi öröm, ha az nincs megosztva. Az örömnek tehát lényege az, hogy igazi öröm legyen, hogy megosztassek másokkal. A szeretet pedig, az ilyen akciónál mint amilyen a mienk,amely az arra rászorulókról akar gondoskodni, ott kezdődik, ahol az öröm megosztja önmagát, akcióvá,^ erővé változik, de olyan nobilis formában, hogy nem alamizsna ad ás és kérés a jellege, hanem majdnem^azt mondhatnák megtisztelő, vitézi rendbe való felavatása azoknak, akik hősiesen elest£k'vagy megrokkantak. Nem akarok programot adni mint elnök,, de szerettem volna szétnyitni lelkem kárpitját egy kevéssé, hogy beletekinthessenek önök, minő érzésekkel, minő gondolatokkal és elhatározásokkal foglalom ol ennek az intézrénynek reám nézve megtisztelő méltó sÉgát, az elnöki széket. Nem tudom, sikerült-e 9Z.de kijelenthetem, hogy sohasem fogok megfeledkezni azokról a szavakról, amelyeket itt mondottam és nem fogok megfeledkezni sohasem ar,. ról a lelkes fogadtatásról^ amely a Tekintetes Közgyűlés magaviseletében megnyilvánult; azokról az érzésekről,amelyeket a szemeken keresztül láthatok a közgyűlés tagjainak lelkében, mert tulajdonképen ez adja nekem az erősséget. Önmagamban-gyenge vagyok es gyenge volnék a feladatok elvégzésére de ha azt a sok megértést ,azf a sok világosságot^zeretet/és az ügyhöz j^et való ^ragaszkodás^,amely elősugárzik, hogy.*, ugymondjam előmuzsikál a közgyűlés tagjainak szeméből, vagyis lelkéből, mind figyelembe veszem,akkor erősnek érzem magam, JL * ' -1 £ ':•/• >JJ Tgy tudjuk azután együttes erőwcl megvalósitani azt a gyönyörű gondolatot, amelyet voltam bátor emliteni* Gondját fogjuk majd'viselni mindazoknak, akik arra rászorulnak. Gondját . viseljük önmagunknak is, hogy a jövől ;*.,«ut generáció, gondozatlanul ne maradjon. Világosságot és szeretetet próbálunk belevinni munkánkba és kinyújtjuk kezünket, az öröm, szeretet és világosság kezét azok felé, akiknek joguk van tőlünk örömet, s.zeretet és világosságot kérni. Hosszantartó viharos taps és éljenzés fogadta a népjóléti miniszter beszédét,amelyet többször szakított meg a helyeslés és éljenzés. Hoitsy Pál szólalt fel.ezután u az intézet tagjainak nevében üdvözölte az uj elnököt.