Napi Hírek, 1927. november/2

1927-11-17 [0167]

yfL kiadás. ' 1927. november 1-7. yffo óra/^ perc. /A pénzügyi bizottság üléséről szóló tudósitás folytatása./ Jlismeri, hogy a kérdés elintézésének ez a legegyszerűbb módja, a törvényhozásnak azonban nem a legegyszerűbb mód keresése a feladata, ^hanem afc..^, amely az államérdek legfőbb szempontjának - amelyet magara nézve is kötelezőnek elismer - fentartása mellett segítséget nyújt azoknak, akik a pénzügyi katasztrófa folytán szenvedtek. A törvényhozásnak nem szabad eltelejteni azt, hogy e javaslattal az állam létkérdései is összefüggnek. Ne képzeljük azt, hogy lövő közgazdaságunk kizárólagosan külföldi forrásból táplálkozó hitelre lesz felépíthető. Az államnak az a feladata, hogy előmozdítsa a belföldi tőkeképződést, hogy az a jövőben az állami hitel rendeike

: zésére álljon. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy külföldi hit elünket es kereskedelmi mérlegünket is állandóan kedvezőtlen irányban befolyásoljak. Hibáztatja a javaslatnak azt az alapelvét, amely taxát ív módon sorolja lel a varolizálás eseteit. Nézete szerint minden felsorolásban veszély van. gm* nak megítélését, hogy valamely adott esetben van-e helye valorizálásnak es

; ha igen, milyen mértékben, azt biroi mérlegelésre kellene bízni, A valorizálásból nem zárná ki kategorikusan a kölcsönök valorizálását sem^ sot bizonyos mértékben a pénzintézeti betéteket is valorizálhatónak minősíti. A. pénzintézetek kétségtelenül átmentették vagyonuk egy részét és így semmi akadálya sincs annak, hogy a régi betétek valorizálására bizonyos alapot létesítsenek. Ha ezt a gondolatot meg lehetett valósítani a biztosítási kérdésnek a javaslatban való rendezésénél, ugy meg lehet a betéteknél is. Ugyanilyen alánon gondolja megoldhatónak a had ikölcsönök valorizálását is. Nem az állam költségvetésének megterhelésével, hanem más módon beszedendő hozzájárulásokból itt is lehetne egy erre a célra fordítandó alapot teremteni. Hangsúlyozta, hogy a legcsekélyebb mértékű valorizáció is jobb mint az, ha az'allam mereven a tagadás álláspontjára helyezkedik. Nem erdemlfck ezt meg különösen a hadikölcsön ősjegyzók, akik teljes bizalommal bocsátót ták vagyonukat az állam rendelkezésére. Bud János pénzügyminiszter az egyes felszólalásokra válaszolva hangsúlyozta, hogy a legnagyobb higgadtsággal kell letárgyalni a kérdést. A pénznek megvan a maga elmélete, megvannak a jogi alapjai. Ha valaki foglalkozott a pénz jogi természetével, nem mondhatja azt, hogy a törvényjavaslat a jogi elveket feladja. Egyetlen jogi alapelv van, az, hogy van egy valuta, amelynek megvan a maga jellege. Európában az államhitelünknek az adott erősebb támaszt, hogy határozott pénzügyi politikát láttak. Minden olyan lépés, mely csak látszata annak, hogy megbolygathatjuk vele az államháztartást, vagy a magángazdaságot indokolatlanul megterheljük, egyenesen az államhitelnek befelé, vagy kifelé való megdöntésere vezet.^Nem le-, het egy bizonyos határon tul megterhelni sem az állami, sem a magangazdasagi élelet. Tudomása szerint ma egy uj Tabánt akarnak felépíteni. Az ehhez szükséges tőkét külföldről kellene behozni, ]hhez semmi esetre sem járulhat hozzá, mert ezt az államhitel szempontjából lehetetlennek tartja. Az ilyen célok várhatnak. Amikor az államnak a termelést kell elsősorban rekonstruálnia, nem valósithat meg olyan célokat, amelyek ma nem oldhatók meg anélkül, hogy más kérdések megoldását ne veszélyeztetnék. /Folytatása következik./ ORSZW,^.,,-