Napi Hírek, 1927. november/2

1927-11-17 [0167]

/A pénzügyi bizottság üléséről szóló tudósitás második folytatása./ A belső tőkeképződés szükségét senki sem hangsúlyozza, erőteljesebben,, mint ©, mert ha van az országnak önmagával szemben kötelessége, akkor ez tényleg a belső tőkeképződés problémájának előmozditása. Nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, h°gy fel ne hivja a figyelmet arra, hogy a,megtakarított fillérben nagyobb erő van, mint annak többszörösen elköltött részeben. A belső tőkeképződésnek még csak a kezdetén vagyunk. Ha nem azt a pénzügyi politikát követnénk,^amekset követünk, nem igen. tudtuk volna elérni, hogy most közel százmillióval emelkedett a takarékbetétek összege. Nagy, figyelemmel kell,lenni arra, hogy egy> percig se rendüljön meg az államháztartás egyensúlyába vetett hit, mert különben nincs többé tőkeképződés. A takarékbetétek husz százalékát teszik a békebelinek. Ezután fölveti azt a kérdést, hogy vájjon a magyar állam megállhat-e az eddig felvett 250 milliós kölcsönnel. Angliát és Amerikát kivéve talán egyetlen állam sincs, amely állami célokat komolyabb formában meg tudna valósítani állami hitelek nélkül. A forgalmi adónak a csökkentése az árakra semmiféle befolyást nem gyakorolt. Rámutatott a kölíségvetésnek napról-napra szaporuló kiadásaira, arra, hogy állandóan uj és uj problémák merülnek fel, melyeket mind meg kell oldani. Hangsúlyozta, hogyha az aggkori és rokkantbiztositást meg tudjuk valósítani, ennél szebb valorizációt el sem lehet képzelni. Hivatkoztak Teleszkyre, aki azt mondotta' hogy olyanokra is költünk, amire azelőtt nem költöttek. Megfordítja a kérdést s azt mondja, vájjon nem lett volna-e helyesebb akkor is iskolákat és utakat épitenr? A mai idők uj problémákat vetnek fel, különösen kulturális és szociális problémák nyomulnak előtérbe és csak az a kormányzat tud helytállani, amelyik ezekkel a problémákkal meg tud birkózni. Rámutatott ezután arra, hogy milyen nagy összeg megy ki az országból azáltal, hogy a közönség külföldi üdülőhelyeket keres fel. Vaj jen n®Ti helyes uton járnak-e a németek, akik egymás után teremtik meg az üdülőhelyeket, amelyekkel a külföldre özönlő közönséget az országban tartják vissza. Minden esetre szimpatikusabb volna olyan valorizálás, amelyet egyik vagy másik képviselő előterjesztett, de meggyőződése, hogy még igy sem volna senki sem megelégedve. Nem. lehet Magyarországot összehasonlítani olyan országokkal, amelyekkel gazdasági erő tekintetében nem egyforma. Németország nem élt át olyan katasztrófát, mint Magyarország. Tudomása szerint a tisztviselők általában kétezer koronát jegyeztek. Ha öt százalékkal valorizálunk, akkor L .a hadikölcsön-jegyző évente tiz pengőt kap. Kérdi, elhiszi-e valaki

l hogy annak a nyugdíjasnak a helyzetén segitünk azzal az öt vagy tiz pengővel? A takarékbetétek valorizálásának még csak a gondolatát is lehetetlennek tartja, mert hiszen ezt nem lehet összevetni azzal, hogy mennyi az egyes intézetek megmentett vagyona. A pénzintézetek idegen tőkén épültek fel. Az alaptőke és a tartalék,semmi egyéb, mint biztonsági koefficiens. Ha a takarékbetétek valorizációját megcsináljuk, ez egyet jelent a pénzintézetek becsukása val. Östör József szólalt fel ezután és a javaslat igazságügyi vonat kozásaival foglalkozott. A javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a birói átértékelési jogszabályoknál kedvezőtlenebb helyzetbe hozza az adóst. /Folytatása következik./