Napi Hírek, 1927. október/1
1927-10-10 [0164]
A kor.fereri.oia szeptember 5-től ll-ig tartott, de az első és utolsó napon csak az ünnepélyes megnyitás, illetve berekesztés volt, ugy, hogy az érdemleges megbeszélésre tulaj donképen alig négy nap maradt. Ez alatt a rövid idő alatt kellett letárgyalni a kivándorlás, a kartellek, a nyersanyagok , a szónellátás nehéz kérdéseit, továbbá a valutástabilizálás és- a mezőgazdasági hitel biztosításának bonyolult . ügyét is. Bennünket legjobban a kivándorlás kérdése érdekelt, amelyről Pavia szenátor hosszabb Á* Írásos elaborátumot készített és / hasonló eszmekörben mozgott előadása is, amelyet meglehetősen túlfűtött hangulatú teremben tartott meg. Dicsérte Brazilia természeti kincseit , gazdasági erejét és hangsúlyozta, hogy a tengerentúli államoknak nemosak az európai munkáskézre, hanem az európai tőkére is szükségük van és ezért azt ajánlotta, hogy az egyénenXénti kivándorlás helyett az érdekelt európai és amerikai ország együtt szervezze » . meg a kivándorlók tö;#eges , . elhelyezését. Ezt a gondolatot amerikai részről meglehetős idegenkedéssel fogadták. Emellett hangsúlyozta a munkásmozgalmakra vonatkozó statisztika * *•* i tökéletesítésének fomtosságát is. Utána Kurnatovski, lengyel szenátor szólalt fel ; aki azt fejtegette, hogy milyen kitűnő mezőgazdasági munkások és telepesek a lengyelek, milyen rend<z^tető és példás polgárai lesznek uj hazájuknak. Erre a körülményre való tekintettel és hivatkozva a sok kulturális és egyéb baráti kapcsolatra indokoltnak tartaná, hogy a lengyel kivánforlottak fáradságos munkájának gyümö&cseit az anyaország különös méltányos feltételek mellett szerezhesse meg, Ezután én beszéltem és kifejtettem hogy bár Pária szenátor felszólalása legnagyobb mértékben rokonszenves volt előttem, én nem akarom az ő egész tárgykörét felölelni, hanem csak a kivándorlótt munkás egyéni sorsával szeretnék foglalkozni. Hangsúlyoztam, mennyirn fontos volna, hogy a hajóstársaságok köteleztessen^ arra, hogy ingyen szállítsák haza azokat a kivándorlókat , akik e társaságok ügynökeinek megtévesztő Ígéretei alapján hagyták el hazájukat, vagy akiket az illető tengerentúli állam nem hajlandó befogadni. Kritizáltam az amerikai egyesült allatoknak azt az intézkedését, hogy önkényesen osztályozzák az egyes európai országokat, meghatározván, nogy minden egyes országból hány beváncfrló jöhet be. Egész beszédem folyamán igyekeztem kidomborítani, hogy e legutóbbi konkrét esettől eltekintve nyilatkozataim általánosságban veendők s nincs személyes élük ügyes államokkal szemben s külörtösen Braziliával szemben nincs, melynek' liberális törvényei sok tekintetben ' dicséretes például szolgálhatnak. Fejtegette^, hogy nemcsak a munkások, de a tengerentúli államok szempontjából is foltos volna, hogy a kivándorlottak legalábbis olyar. szociálpolitikai gondoskodásban részesüljenek, mint amilyent otthon élvezhettek, mert c£ak igy fognak az amerikai államok jó munkasanyagot kapni. Kiemeltem annak fontosságát, hogy a kivándorló teljesen ugyanazon' törvényes védelemben és egészen abban az elbánásban részesüljön, mint a benszülött. Követésreméltónak állítottam fel Brazilü, illetve Sao Paolo tartománynak az ol-.szokkkal kölítJ X l t-' lZ e ^zményét, amely lehetővé teszi, hogy a kivándorlottak gyermekei anyanyelvükön is tanulhassank és jogot ad az olasz torzulnak arra, hogy a honfitársaival köttött szerződések megtartását" ellenőrizhesse. • & ORSZÁGOS LEVÉITAR Folyt kör / -.K. szekció —
