Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-10 [0164]

A következő szónok Lragomirescu román delegátus volt, aki azoknak a szegény romániai kivándorlóttaknák sorsára / ezek tulajdonkénen az elszakított részekről való magyarok / hívta fel a kongresszus figyelmét, akiket hazug Ígéretekkel Braziliába csábítottak és itt a legnagyobb nyomorba jutottak. Amint mondotta, c tudja, hogy a brazíliai kormány azért nem felelős, mert ez magánügynokök mesterkedése volt, de mégis felveti a kérdést, hogy nem lehetne e valamit tenni ilyen üzelmek megakadályozására. Ezután megindult az amerikai tiltakozó beszédek áradata s támadásaikat főleg Pavia szenátorbeszédére koncentrálva minden egyen indítványban az amerikai államok szuverenitását láátták veszélyeztetve. Legjelentősebb Araya . _ » argentínai, Perotti uruguayi és Medeiros brazíliai delegátus beszédei voltak, akik közül csak az utóbbinak ügyes és nagy lendülettel előadott értekezése mutatott megértésre,? Az amerikaiak álláspontja általában az, hogy mihelyt a kivándorló pj&rtra száll, megszűnik minden kapcsolat közte ~éa a régi hazája között s az uj bevándorlóttnak lehető leggyorsabban nacionalizálodnia kell. Az argentínai és . ^* ."uruguayi delegátusok kifej tették,hogy munkásvédelmi törvényhozásuk - amint ezt a népszövetség '^unkaügyi hivatalánaX vezetője TÍJomas is elismerte - oly magas fokon áll, hogy e téren Európának smmi kiváánivalója sem lehet. Természeteser. arról nem beszéltek, hogy milyen e törvények végrehajtása, mert például, hogy egyebet ne említsek, még az előrehaladottabb Braiziliában is láttam nyolc»tiz éves gyermekeket gyári munkában alkalmazva. Ezután két framcia kiküldött szólalt fel* Ricard volt földművelésügyi miniszter az én gondolataim keretében a munkások szabadságának és emberi jogainak biztosítását kérte. Faure szenátor pedig a kivándorló szellemi munkások különleges helyzeténefe méltánylását és az erre vonatkozó adatgyűjtések kiegészítését kívánta. Később ismét amerikai delegátusok vették át a szót és az ujabb szónokok is szuverenitásuk védelmével foglalkoztak.. Felszólalt x Robinson szenátor is, aki az északamerikaíak nevében csatlakozott e szónokok álláspontjához. Ily körülmények között nehéz volt egyetértő határozatra jutni. Hiába hangsúlyozta Pavia szenátor, hogy eszeágában sem volt az amerikai államok szuverenitását érinteni, velünk kis államokkal nem törődve folytatták támadásaikat Olaszország és különösen az olasz fadcizmus ellen. Napokig nem tudta!: mindenkit kielégítő határozati javaslatot hozni, mig végre az utolsó nap Carton de Y/iart gréf, volt belga miniszterelnök elnöklete alatt egyeztető bizottságot küldtek ki, amely általánosságban mozgó, az amerikai igényeknek .^„_x megfelelő és kisebb részben az európai javaslatokat is méltányoló határozatot szövegezett, amelyet azután egyhangúlag elfogadtak, . . &W*t van e javaslatban Pavia szenátornak a statisztika egységesítésére tett indítványa, továbbá a kivándorló régi és uj hazája között élénk összeköttetést sürgető kívánsága is. Tartalmazza a francia delegátusnak a szellemi munkásokra vonatkozó javaslatát és végül az én kívánságomnak megfelelően kimondja, hogy a benszülött és az újonnan bevándorló tt között nem szabad semmiféle megkülönböztetést tenni, / Folyt.köv. /