Napi Hírek, 1927. szeptember/1

1927-09-09 [0162]

: : G-e rt f , szeptember 8. / Wolff/ A népszövetségi' közgyűlés b mai délutáni ülését Sir E. Wilton Young angol delegátus beszéde vezette be, aki, mint a világgazdasági értekezlet tagja, fejtegetéseiben első­sorban ennek az értekezletnek a tevékenységét domborította ki, A valuta­stabilizálás legfontosabb alapjának a brüsszeli pénzügyi értekezlet alap­tételeit mondotta;-az egész mű, mint mondotta, a népek közti összhangot J&S szolgálja és legjobb eszköze annak, hogy a háborútól végleg eltérjenek. A népszövetségi közgyűlés határozatai nyitják meg az utat a feftkődésre; de méltatlanok lennének a szakértők erőfeszítéseihez, ha csak e határo­zatokra szorítkoznának és nem dolgoznának tovább. A világgazdasági érte­kezlet ilyen lépést tott olőrc a népek vállvetett munkájának biztosításá­ra. Ennek ellenérc oirculu* vitiosus áll fenn a gatdasági és a katonai aggodalmak között. A békcellenes felfogásra az első nagy csapást akkor mérték, amikor a mult évben Németországot felvették a népszövetségbe. A második csapást a világgazdasági értekezlet hozta a maga eredményeivel ebben az évben. Mindkettő hasonló természetű jelenség és reményteljes jö­vőt nyit meg. A szónokok mai sorát gróf Apponyi Albert nagyar delegátus re­kesztette be, akinek fejtegetéseit nagy érdeklődéssel várta azoufolt te­rem. A hallgatóság nem is csalódott várakozásában, a nyolovarJiárom-Kxsssu. éves államférfiunak szabadon elmondott beszéde ugy gondolati tartalom, mint ékesszólás tekintetében rendkivül magas szim.ona_.on állott. /MTI/ § G- e n f , szeptember 8, / Magyar Távirati Iroda/ Apponyi Albert gróf a népszövetségi közgyűlés mai délutáni ülésén a következő beszédet mondotta: Ennek a közgyűlésnek - ugyanúgy, mint valamennyi előző köz­gyűlésnek - az a célja, hogy megvizsgálja azt a kérdést, hol -tertünk va« lójában ama nagy célok megvalósításában, amelyek elérésére a népszövetsé­get megalkották, hol tartunk az előrehaladásban ama célpontok felé , /&nj amelyek megközelítésére a népszövetség törekszik. Gáljait világos/és sza­batosan irja körül az egyességokmány bevezető része. Elégséges megnéznünk e rész terjedelmét, hogy megértsük, hogy emberileg lehetetlen e célokat egyetlen ugrással,Efcibmta_& vagy akar rövidebb-hosszabb idő alatt elérnünk. Aki ismeri az emberi természetet és akármilyen keveset is fog­lalkozott a történelemmel, aki átélte a legutolsó háború borzalmas ka­tasztrófáit - adja Isten, hogy csakugyan ez legyen az utolsó! - az könnyen beláthatja, hogy az emberi természet mellett csak többé-kevésbé lassú, többé-kevésbé fokozatos evolutió utján mehet végbe a haladás a dolgok amaz állapota irányában, amikor a békét ^xxx^xxa^pi.x3o:, amint az egyességok­mány bevezető része mondja., az igazság uralma biztositja, amikor a nem­zetek - egymás jogainak tiszteletben tartása alapján - egymás közt becsü­letes összeköttetéseket . tartanak fenn, Következésképen azok a kriti­kák, amelyekkel a népszövetséget illetJJ% azon az alapon, hogy távoláll még nagy céljainak elérésétől, nyilvánvalóan igazságtalanok. Másfelől tulpzzáv-k kissé azt az igyekezetet, hogy bizonygass ák és beigazoljaják, hogy a népszövetség körül minden a legnagyobb rendben van. Ezek a kritikátlan dicséretek bizalom ébresztése mellett, ugy vélem, inkább gyanakvás fel­keltésére alkalmasak. A mostani vitában, amelyben részt venni szerencsém van, elsősorban az a körülmény nyugtat meg engem, hogy ez a vita ment a kölcsönös bókoknak amaz áradozásától,amelyet egymáshoz intézni szoktak és hogy'. a k kritika is hallatta szavát. • /Eolyt-.köv. /

Next

/
Thumbnails
Contents