Napi Hírek, 1927. június/1
1927-06-14 [0156]
/ Gajzágó követ beadványának folytatása I. / Románia azzal, hogy szembehelyezkedik a döntőbíróság határozatával, talajdonképen a nemzetközi jogszolgáltatás egész alapját és azokat az alapelveket kísérli meg vitássájfcenni, amelyeket valamennyi vegyes döntőbíróság, az állandó választott biróság és a Nemzetek Szövetségének állandó nemzetközi birósága egybehangzóan kialakult birói gyakorlatukkal alkalmaztak a "likvidálásoknál" és a külföldiek magántulajdonának védelménél. Románia megkisérli vitássá tenni a nemzetközi jog elsőségének elvét a belső jog felett, amely elv magának a nemzetközi jognak alapja, azt az elvet , hogy a választott biróságl és különösen a vegyes döntőbirósági Ítéletek megfelebbezhetetlenek, hogy a birói szervek a politikai szervekkel szemben a nemzetközi életben is függetlenek, hogy a vesztes felek önkényével szemben a birói határozatok védelme abszolút szükségesség. Végül megkisérli vitássá tenni a nemzetközi jognak azt a századok óta fennálló elvét, hogy a külföldieket megfelelő kártalanítás nélkül nem szabad megfosztani tulajdonitól, bármily módon jár is el az állam ebben a tekintetben saját polgáraival. Különböző vegyes döntőbiróságok működésük, kezdete óta ezt az elvet alkalmazva,különösen Németország ellen több száz Ítéletet hoztak; más hasonló ügyek is várnak még döntére a vegyes döntőbiróságok előtt. Ugyanezt a kérdést ugyanilyen értelemben döntötte öl a két legnagyobb tekintélyű nemzetközi biróság: az állandó választott bir°ság Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok között az 1922.október 12.napján hozott Ítéletével,- és a Nemzetek Szövetségének állandó nemzetközi birósága Németország ós Lengyelország között az 1926.május £5-napján hozott 1.számú határozatával. Már azoknak a látszólagos érveknek meghallgatása is, amelyeket Románia a magyar-román vegyes döntőbíróságnak a fent emiitett elvekre tá maszkodó 22 Ítélete ellen felhozott, magában rejti annak a veszélyét, hogy a legutóbb hozott vagy a közeljövőben a nemzetközi döntőbíráskodás terén hozandó Ítéletek tekintélye megrendül, vagy legalább is meggyengül. Románia képviselője a tanács legutóbbi ülésszakán tulnagy fontosságot tulajdonított egy állítólagos bruxellesi egyezménynek,amely azonban valójában sohasem létezett. Brüsszelben csupán egy jegyzőkönyv készült a Nemzetek Szövetsége tisztviselőinek belső használatára, hogy azzal az ügy előadójának szolgálhassanak felvilágosítással, aki nem volt jelen az ügy érdemére vonatkozó megbeszéléseken, de még ezt a jegyzőkönyvet sem parafálta soha senki.Csupán egy ugyjievezett előadói 'határozati javaslat" öt sotát - egészen más szöveggyél- parafálta az első magyar delegátus, miután az összes jelenlévők egyefcó-»"tőleg megállapították, hogy megegyezést a felek közt nem sikerült elérni és miután ugyancsak az összes jelenlévők biztosították iVi agyarerszág első kiküldöttjét arról, hogy kormánya alkalmasabb időpontban visszatérhet a teljes egészében érintetlenül maradt érdemi kérdésre. Magyarország kormánya Bruxellesben mindössze azt az őszinte ajánlatot tette, hogy nagyon kívánatosnak tartja a tárgyalásokat Románia képviselőjével a vita két főpontjáról, még pedig a kisajátítás mértékének határáról és a magyar optánsok kártalanításának értékéről. De Románia ezt is visszautas itotta. Folytatása következik/ Cí
