Napi Hírek, 1927. június/1
1927-06-14 [0156]
A magyar állampolgárok birtokpereinek tárgyalására összeült magyarromén vegyes döntőbíróság ismeretes ügyében, a magyar kormánynak a Nemzetek Szövetsége tanácsülésére kiküldött megbizottja dr.Ck-jzágc László rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter terjedelmes beadvánnyal, majd egy kisebb pótbeadvánnyal fordult a Nemzetek Szövetségének főtitkárához: A magyar kormánymegbízott azt a kérést terjesztette a Nemzetek Szövetségének Tanácsa elé, jelöljön ki a legközelebbi ülésszakon, a trianoni békeszerződér. 239. cikkének megfelelően, a világháború alatt a semleges államok polgárai közül két pótbirót a magyar-román vegyes döntőbírósághoz. A kérés indokolásara és a tényállás ismertetéseként a két beadvány lányegileg a következőket tartalmazza: A Nemzetek Szövetségének Tanácsa a trianoni békeszerződés 239.cikkét, valamint a sr.germaini és neuillyi szerződések megfelelő rendelkezését, amely a vegyes döntőbiróságokhoz pótbirák kijelölését irja elő, már 1923ban alkalmazta több vegyes döntőbiróságnál, bár e vegyes döntőbiróságok egyikének működésében sem volt fennakadás. Ezek a vegyes biróságok a közös egyetértéssel választott elnök vezetésével szabályszerűen betöltötték feladatukat és a Tanács mé^is intézkedett pótbirák kijelölése iránt,mert ezt a nemzetközi jogrend és a békeszerződések végrehajtása szempontjából .* . közvetlen és kétségtelen kötelezettségének tekintette. Poincaré, mint a francia köztársaság akkori elnöke ebben a tárgyban a Nemzetek Szövetségéhez intézett levelében is leszegezte, hogy "mulasztásnak" tekintendő az, ha a Nemzetek Szövetségének Tanácsa nem jelöli ki a pótbirákat, noha a biróságok elnökeit a hatalmak már megválasztották. Precedensül szolgálnak még a német vegyes döntőbíróságoknál felmerült esetek, ahol szintén a dontőbirák visszavonásáról volt szó és ahol a Tanács pótbirák kijelöléséről megfelelően gondoskodott. Ezúttal a román állam döntőbiráját kifejezetten azzal a célzattal hivta vissza, hogy meghiusitsa a biróság működését meghatározott ügyek egész soránál, ahol a biróoág a peres kérdés bizonyos vonatkozásaiban már meghozta a román államra kedvezőtlen határozatait.Még súlyosabbnak tűnik a román állmnak ez a kisérlete, ha tekintetbe vesszük, hogy törekvését a Nemzetek Szövetségének oltalma alá kivánja helyezni. A vegyes döntőbíróságok határozatának "végleges" jellege- amely a trianoni békeszerződés 239.§-ában és a többi békeszerződések vonatkozó szakaszaiban biztositva van és ami fogalmi velejárója minden döntőbírósági határozatnak, merőben kizárja annak a lehetőségét, hogy ilyen határozatot bármely más hatóság felülbíráljon. Ha a döntőbíróság előtt folyamatban lévő peres kérdés fölött egy másik hatóság előtt indítanak meg jogvitát, ez már magában véve is élesen beleütközik a nemzetközi jogszolgáltatási?! függetlenségének elvébe és a békeszerződés intézkedéseibe. Se.-, j nála tok, hogy Romániának már sikerült ujabb három hónapos halasztást okozni a magyar-román döntőbíróság amúgy is késői működésében! De alig; van vegyes döntőbíróság, melynek működésében több-kevesebb súlyos zavart vagy legalább a határozatok érvényességére kiható veszélyt ne okozott volnaRomania példája.A beavatottak tudják ezt, sőt a francia-török döntőbíróság incidense visszhangra talált a napilapokban is. /Folytatása következik/ I:;Ü ^ÖOS I£IÍE U «
