Napi Hírek, 1927. május/2

1927-05-17 [0155]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyarság vasárnapi számában Andrássy Gyula gráf tollából rikk jelent meg, mely foglalkozik Bethlen István gráf miniszterelnöknek azzal a nyilatkozatával, mely a Neues Wiener Journal május 11-iki számában, majd ezt követőieg több magyar lapban láttoÉt napvilágot. Andrássy Gyula gróf szerint a miniszterelnök azt mondotta volna a bécsi lap munkatársának, hogy nem fogja"megengedni"; hogy a királykérdéshez nyúljanak, hogy á királykerdést napirendre tűzzék. Ez - mondja Andrássy - diktatúra, a cezarizmus bejelentése, mert a nemzetnek kétségbevonhatatlan joga a királykerdést előkészíteni és megoldani. Andrássy Gyula gróf támadásával kopósolatban a Magyar Távirati Íred a ^munkatárs ^. kérdést intézett Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, akitől a kovétkező nyilatkozatot nyerte: — A Neues Wiener Journalban szószerint á következőket mondottam: Ich werde nioht gestatten, dáss sie in naechster Zukunft oder auoh nur in absehbarer Zeit auf das G-eleis einer praktischen Lösung geschoben werde." Ez magyarul annyit jelent: "Bm fogom megengedni, hogy a legközelebbi jövőben, vagy belátható időben ez a kérdés a gyakorlati megoldás vágányára tereitessék." — Azt hiszem, hogy ez a kijelentés sem a diktatúra, sem a r^ezarizmus bejelentése, hanem olyan alkotmányos álláspont ,mely egyedül lehetséges minden magyar kormány számára, mely á jelenlegi törvényi a mostani jogrend alapján áll. A miniszterelnöknek nemcsak joga, de^kötelessége is megakadályozni és lehetetlenné tenni minden olyan illetéktelen kiserletet, amely á királykérdést az elvi megvitatások régiójából meg-^ gondolaiilanul a gyakorlati megvalósítás útjára akarná terelni, annálisinkább mert erre vonatkozólag az 1921.évi XLYII.törvénycikk 3-ik §-a a következőket tartalmazza: H

A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul föntártja, de a királyi szék botöltését későbbi időre halasztja és utasítja á minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen." y - Ez imperativ rendelkezés, melynek engedelmedkedni tartozik Qicormány éppúgy, mint minden magyar állampolgár tekintet nélkül arra, hogy_ á királykérdesfcen egyébként milyen elvi álláspontot foglal el. A királykérdés gyakorlati megoldásának kísérleteihez már volt szerencsénk, s^végzetesen könnyelmű, a nemzet vitális érdekeivel lelkiismeretlenül játszó kormány volna az, mely akár elnézéssel, akár bűnös nemtörődömséggel csak a lehetőségét is elősegitené annak, hogy az. 1921. évi XLTII. törvénycikket megelraő esaményok megismtítlódjriíisseuiek.