Napi Hírek, 1927. május/2

1927-05-27 [0155]

l AZ angol alsóház ülése. I. folytatás./ A Chesham-House-ban székelő szovjetmisszió M-sonló tevékenységgel foglalkozott, megsértve a nemzetközi udvariasságot és visszaélve a szamara biztosított diplomáciai előjogokkal. Mindkét szervezet utasításokra járt el és alkalmazkodot t kormanyo,szelleméhez, amely a világ minden részében ugyanolyan ellenséges politikát követ a kormányokkal szemben, miközben azt szinleli, hogy jő barátságban van az illető kormányokkal, AZ első formás zerü panaszt 1921-ben - a kereskedelmi egyezmény aláírása után 6 hónappal - tettük. Chamberlain kijelentette, hogy egj^etlen szó setn i

to

az abból' £2 állításból, hegy Barnában és Genfben bolsevista-ellenes szövetség megalakítására tett volna kísérletet. A brit kormány nem gondol arra, hogy ilyen természetű bolsevista-e llenes hadjáratot kezdeményezzen. - A brit kormány - mondotta befejezésül Chamberlain - ama két és fél év alatt, amióta hivatalban van, a világ minden részében a béke politikáját követte és közremiködött mindenkivel, aki közreműködésre készséget mutatott. A brit kormány loyalisan támogatta a népszövetséget és elősegítette azt, hogy a népszövetség tekintélye és ereje gyarapodjék; Loc*rnóban a többi hatalommal együtt adbn igyekezett, hogy a tegnapi ellenségeskedést enyhítsék és kísérletet tett arra, hogy megvesse a kiengesztelődés alapját. Csupán egyetlai komiiány vonakodott ebben az igyekvésben közreműködni, csupán egyet len koruián'y kísérelte meg, hogy a kienge s zteledésnek és a negbékülésnek ezt a müvét megakadályozza. Az a kormány volt ez, .amely épen olyan ellenséges érzülettel viseltetik a népszövetség, valamint a népszövetség által képviselt minden törekvés iránt, mint anilyen ellenséges szemmel nézi a nemzetek másik nagy szövetségét: a brit birodalmat./ Igaz, ugy vanfá kormánypárton./ A brit kormány ennek ellenére mindeddig' fenntartotta a viszonyt,' amig az nem vált üres csalássá./ Tetszés./ A szovjstkormany azonoan javíthatatlannak mutatkozott. Engedékenységet gyakoroltunk addig a pontig, ahol mar a további engedékenység gyöngeség lett v&lna. A brit kormány nem veheti magara továbbra is a felelősséget, hogy fenntart olyan diplomáciai kapcsolatot, a.r» ly - ilyen visszaélések kel gyakorolva - nem a béke eszköze, hanem ujabb ás tartós izgMLom £> rrasa. /Élénk tetszés a kormány oldalán./ Chamberlain után Lloyd George a következőket mondotta: Nyíltan be . ell ismernem, hogy a szovjetkormány nem járt el becsületesen, Belátom, hogy a brit kormány nem adhat ki minden bizonyítékot, ami kezébe jutott. Nézetem szerint jogosult, nogy a kormány valamilyen akcióba lépjen. Az a kérdés azonban, vájjon bölcs volt-e az 31! . akció, amelyet a kormány választott. Egészen világos, hogy a külügyminisztert a belügyminiszter szorította a viszony megszakítására. Kern hiszem, hogy az időpont .rt jól válaszé ttak volna meg. Kínában a kommunista erőfeszítések kudarcot vallottak. Világos bizonyítékok vannak arra, hogy a kantoni csapatok ve zéreJM • magáról a szovjetbefolyást; bizonysága ennek az, hogy szaz kommunistát lefejeztetett. Igen sajnálatos, hogy Angliakülpolitika jat e mostani lépés megtételében, . amely a háború óta a legfontosabb diplomáciai lépés volt, nem a kü. -gyminiszterium, hanem a belügyminisztérium irányitotta. Megengedem, hegy az .árkos épület átkutatásé, utan a kormány kénytelen volt valamilyen rendszabályhoz nyúlni. Nem kellett volna azonban elmennie a legszélső h^tarpkig. • .•• • • ,Í , . / Folytatása következik./ OhSZÁGOS LEVÉLTÁR