Napi Hírek, 1927. április
1927-04-08 [0152]
§ H á g a, április 8. /Líagyor Távirati Irodi/Apponyi Albert gróf aki ma /magába érkezett, dezsönére báró Vredonburch vendége volt. Este na ö yszámu előkelő közönség jelenlétében tartotta meg előadás-sorozatának befejező előadását. Apponyi Albert grófhoz 18<S7-es kiegyezés korszakát tárgyalta. Ismertette a kiegyezés rendelkezéseit, külön kiemelve, hogy forma szerint a kiegyezés két törvényből: egy osztrák és egy magyar törvényből áll, amelyet az illető két parlament szavazott meg. Két térvényre volt szükség, mert a nyilt elnyomás korszakaitői eltekintve, a törvényhozó hatalom soha nem volt közös Magyarország es Ausztria között. A magyar törvény mindjárt bevezetőben megálla'pitja Magyarország szent koron áj én a k t e 1 j e e s suvorénitását. £. en^utf. od Apeonyj Albert grőf részletesen tárgyalta ezután a közösügyi . intézményeket, amelyek rendeltetése az volt, hogy a pragmatioa sanctioből folyó közös védelmi kötelezettségnek a közös uralkodóházzal birő két ország hiánytalanul megfeleljen. A közös ügyek tárgyalására hivatott delegációiról szólva kiemelte, hogy a magyar törvény felfogása szerint a delegációk nem voltak törvényhozó testületek és a magyar parlament fenntartotta magának a jogot, hogy-megvizsgálja, vájjon a delegációk nem lépték-e tul hatáskörüket valamely határozatuk meghozatalával. Bármilyen bonyolult is volt a közös ügyek intézésének ez a gépe; zete, mégis kielégítően működött. Bem a technikai nehézségekben volt a baj. hanem abban, hogy a kiegyezés alapelvei tekintetébon nem volt teljes az összhang a magyar -es az osztrák felfogás között. Magyarországra nézve-a kiegyezés feltétlen felségjogának végleges megállapítását jeientetteJSzaoao. határozatával járult hozzá,, hogy" e felségjog bizonyos atributumait a kozos szervek gyakorolják, Ausztriára nézve a birodalom egysége magasabb szuverenitást jelentett , mint a magyar állam szuverenitása; osztrák felfogas szerint a birodalom engedett Magyarországnak bizonyos autonómiát b-.lso ügyei intézésében. Az uralkodó, anélkül, hogy bármikor is nyilatkozoto_vOu.ua teoretikus kémesekben, hagyományból az osztrák értelmezés fele najoi-C.. Személyes felfogasa az volt, hogy a belügyekben Magyarország teljes onaiiósagot élvez, kifelé azonban a monarchia egységes. A külvilág alig ^-eomo valamit az önálló, független Magyarországról és ha nemzetközi okmányokban szerepelt is ez a hivatalos megjelölés, hogy "Ausztria-Magyarország", magánbeszélgetésben, levelezésben, emlékiratokban az európai államférfiak jóforma* kizárólag csak Ausztriáról beszéltek. Végeredményben itt fcsak hiúsági sérelemről volt szó. A viszály m^gva a hadsereg kérdésében rejlett. A törvény szerint a magyar hadsereg része volt az eg.sz hadseregnek. A valóságban azonban a magyar haderő nemzeti önállóságát csaknem teljesen elnyomták, még pedig ugy a katonai • . • .. jelvényekben, mint a szolgálat és a, vezénylet nyelvében. Szemeetuno volt az ellentét a nemzeti szuverenitás öntudata és a hadsereg nem nemzeti jellege között. Ferenc József ezen a ponton hajhatatlan volt, -miből gyakran meglehetősen súlyos helyzetek származtak. Bizonyos, hogy fíf Í^S-^iíÖ 3 T ^ták végletekig vinni a dolgot, de az a kedvetlenség, r m,lyot e látszatra megoldhatatlan kérdés okozott, kihatással volt az egész /Folyt, következik/.
