Napi Hírek, 1927. március

1927-03-30 [0150]

Ka jós Kálmán a magyar-román döntőbíróság ^lőtt folyt agrárperek ügyével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a trianoni békeszerződés 239.cikke értelmében ha a döntőbíróság megalakításában képviselt államok egyike a döntőbiráját visszavonja, a Nemzetek Szövetsége tanácsának kell az ilymódon megüresedett biró helyére két semleges tagot kijelölni. Kitért a telekkönyvek kicserélésének kérdésére.Fontos érdekek fűződnek ah-^hoz, hogy ezeknek... a nyilvánkönyveknok kicserélése mielőbb megtörténjék, Gömbös dyula örömmel látja azt, hogy a külügyi bizottság tárgyalásain a magyar életet mélyen érintő kérdéseket vetnek fel. Tragikusnak tartja helyzetünket az elcsatolt területeken élő kisebbségek szempontjából, akiknek exisz tenciéj át tényleg veszélyeztettnek látja. Azokkal a sérelmekkel, amelyeket elszakított véreink elszenvedni kénytelenek, a nemzetközi fórumok előtt kell foglalkoznunk, de foglalkoztatnunk kell vele közvéleményünket is.Ezután Németország politikai befolyásával foglalkozott, amelyet szerinte nagy figyelemmel kell kisérni. Örömmel üdvözli a miniszterelnök római .útját, másfelől nagy jelentőséget tulajdonit a Jugoszláviává!! szembenjyalő barátságos viszonyunk kiépítésére irányuló törekvéseknek is, Nézete szerint földrajzi helyzetünk és történelmi ható tényezők is a Balkán felé utalnak b^nnünk^t. Bogya János néhány szóval a magyar-olasz viszony kiépítésének szükségességére utalt. Utá&8 gróf Bethlen István miniszterelnök reflektált a külügyi bizottság három ülésén elhangzott felszólalásokra, illetve az azokon felvetett konkrét kérdésekre. Középeurópa jelenlegi helyzetéből indult ki, amelyet a békeszerződések szabtak meg. Bizonyos, hogy ennek a helyzetnek kialakulása nem egyedül Franciaország befolyására vezethető vissza. A j elenségefc arra mutatnak, hogy Középeurópában más hatalmak befolyása is érvényesülni fog. Idő előtti volna tehát, ezt ; .be nem várva valamely irányban olyan elhamarkodott lépéseket tenni, amelyek útját vájgnák annak, hogy Magyarország a jövőben olyan politikát folytasson,amely az események kifejlődése során legjobban megfelel érdekeinek. Ez azonban nem lehet indoka annak, hogy minden alkalmat meg ne ragadjunk arra, hogy egyfelől azokkal 8 szomszédainkkal, amelyek hajlandók a baráti viszony kialakulásának előfeltételeit megteremteni, másfelől pedig .azoknál a nagyhatalmakkal - igy elsősor bon Olaszországgal - amelye lenek érde kei Ma gyarország érdekeivel kongruensek, meg ne kíséreljük a legmelegebb baráti viszony megteremtését. (rTP&y^t^^a <3 _ OTí^^^A^iyJ^- ~0 . Kenéz Béla rámutatóTTF arFá,"^ogy"~az'"utódállamok milyen politikát folytatnak^a magyarsággal szemben.A magyar kormány semmi kétséget sem hagyott fenn, hogy igazi baráti viszony Magyarország és bármely szomszédállam között csak akkor jöhet létre, ha ez a kisebbségi politika a magyar kisebbségekkel szemben gyökeresen megváltozik. Az az állam, amelynek a barátságát keressük, legyen telj esen meggyőzofdve arról, hogy a barátság ránézve] fontos és hogy önmagának kell megteremtenie a barátsághoz szükséges pszihológiai felteteleket, ."