Napi Hírek, 1927. március
1927-03-17 [0150]
/G-rof Klebelsberg Kun o miniszter előadásé Rómában. III. folytatás/ Bár , ; Bakócz Tamás kardinális és esztergomi érsek, e nagy műértő és Werbőczi István, az olasz, képzettségű legnagyobb magyar jogász és kodifikátor révén még von összeköttetésünk a cinquecento szellemével is, Mohács után már a magas renaissanceból nem vehettük ki olyan mértékben a részünket, mint ahogy Nagy Lajos be tudott bennünket kötni a trecento és Hunyadi Mátyás a quattrocento művelődésébe. Sz ür utólagos kipótlása végett talán kétszeresen fentos, hogy egy tervszerű művészeti oktatás keretében megismerkedhessek a magyar gyermek Licnardo da Vinci, Rafael és Michelangelo, Tizian, Correggio életmüveivel, amelyek az emberi alkotás csúcspontjait-képezik, önbecsülésre és a géniusz bámulatára tanitják az emberiséget^. Téves korrajz lenne, ha a quattrocento és a cinquecento olasz kultúrájának középpontjába egyoldalúan a képzőművészeteket állitanók be. Ebben a két században ez egész olasz élet az áltclános virágzás korát élte s az olasz erő kisugárzott az emberi tevékenység legkülönbözőbb irányaiban. Igy ekkor teremtik meg a Nagy Károly-monda felhasználásával ; „ Bojardo és Ariosto a modern hőskölteményt, amelyet Tasso juttatott a tökélynek még magasabb fokára, aki ismét a magyar Zrinyi Miklós ÓS annyi más epikus költő mintaképe lett. Ekkor emelik művészi tökélyre Machiavelli és Guicciardini a politikai történetirést, nem többéhez ókor és a humanisták latin nyelvén, henem az anyanyelven. És ha akár e ké-t történésznek politikai dolgezatait, akár a velencei köztársaság követeinek diSpaccioit és zárójelentéseit olvassuk, elbámulunk a politikai gondolkozás fejlettségén. Ekkor alckitják ki a kis olasz államok fejedelmei az újkori műértő mecénás tipusát is. A harcias Esztek forrarai udvara adta a milieiít a hősköltemény kialakulásához. De valamennyi fejedelmet felülmúlták a Mediciek, akikhez intézte Machiavelli BT in cipód át s akinek szolgálatában Guicciardini is állott. Csodálatos udvar volt az urbinoi is, amelyben müveszetté tudták emelni a finom modort, úgyhogy az ottani élet-tanulságairól szűrte lo Baldassarc Castiglione az udvariasság szabályait. A művészet nagyrabecsülésén kivül a történeti érzék fejlettsegére vall, hogy Giorgio Vasari lerakván a müvószettörténelem alapjait, az életrajzok hosszú sorában tárgyalta a renaissance nagy művészeit, Benvenuto Cellini pedig önéletrajzával mintát adott a momoire-irodalomnak. A történelemben minden kornak megvan a maga belső jogosultsága^ helyesebben belső szükségessége, mi, • pedagógusok azonban az ifjúság elé nem a hanyatló koroket tárjuk oda, hanem azokat, amelyek ben egy-egy vezető kulturnemzet kebelében az emberiség ereje különös gazdagságban fermentált. Ezért tartom olyn gondolatébresztőnek a magyar gyermekre-, ha-épen e kor művelődéstörténetével ismertetjük meg különös részlete sso t gol. /Folytatása következik/ . i.
