Napi Hírek, 1927. február
1927-02-26 [0148]
§ A régi képviselőház üléstermében Albert Thomas,^ a nemzetközi munkaügyi hivatalnak Budapesten tartózkodó igazgatója, ma délután 5 óra-^ kor nyilvános előadást, tartott, ismertetve a munkaügyi hivatal szervezetét és működését. Nemcsak a hatalmas terem padsorai, hanem a karzatok is zsúfolásig megteltek az érdeklődő hallgatósággal, amelynek sorában ott voltak a különböze hatóságok és szociálpolitikai intézmények vezetőig valamint a munkaadó és munkás-társadalom képviselői. A francia követség részéről gróf De Vienne követaés Gueyraud követségi tanácsos voltak jelen. Az összejövetelen gróf Apponyi Albert elnökölt, aki szivélycs szavakban köszöntötte a munkaügyi hivatal igazgatóját. Nagy figyelemmel hallgatott előadásában Albert Thomas abból az alaptételééi indult ki, hogy a világ békéjének megalapozásához nem elégséges a politikai béke megteremtése, hanem törekedni kell arra is,^hogy biz— tosi r.sak a társadalmi békét;, a szociális igazságra ^alapitott békét. Ez a főcélja annak a nemzetközi intézménynek, amely az ő vezetése alatt áll. Magyarországon jártában látta azt, hogy itt is megvannak azok a társadalmi nyomorúságok, amelyek ma jóformán mindenütt mutatkoznak. Meggyőződött arról, hogy itt som hiányzik az a törekvés, hogy^ezeken a bajokon a társadalmi igazságosság megértésével, szociális törvényhozással,és intézkedésekkel segitsenok. Vázolta ezután a vezetése alatt álló hivatal feladatait és működését, majd áttért arra, nogy itteni látogatásának tulajdonképeni célja az volt, hogy az. általa nyújtott felvilágosítások révén gyorsitsa^a munkaügyi hivatal védnöksége alatt létrejött szociálpolitikai vonatkozású nemzetközi egyetmónyok ratifikálását és életbeléptetését. Itteni tárgyalásai során teljes jóindzlattal találkozott, de bizonyos ellenvetésekot is hallott. A egyik, ellenvetés arra vonatkozott, hogy bizonyos közelmúlt események^ Magyarországon a társadalom némely rétegében még olyan érzelmi világot és szellemet ébresztettek, amely nehézzé teszi a teljes együttműködés' és egyetértés elérését. Válasza erre az, hogy Franciaországban még sokkal vehemensebb és mélyrehatóbb jelenségei mutatkoztak a társadalmi összeütközéseknek és hogy ott is évekig tartott, amig ezek érzel..! hullámzásai lecsendesedtek. De épen o beteges - és társadalmi kinövésekre alkalmat adó érzelmek lecsondesitéséro szolgált a pacifikáció, a társadalmi reformirányzat bátor foganatbavételo, és ezen az uton .' :^l^ucállitható helyre legbiztosabban az a teljes nemzeti szolidaritás, amely a nemzetek virágzásának és a gazdasági élet fellendülésének is egyik feltétele. •Találkozott még avval az ellenvetéssel :s, hogy Magyarország mogcsonkitása következtében Magyarország gazdasági életfeltételei annyira rossz.boodtak, hogy nagyon óvatosan kell a szociálpolitika terén eljárni, nehogy a termelést a szociálpolitikai intézkedések súlyával is megterheljék . Erro azt válaszolta, hogy bizonyos pontig átlátja ennek a nehéz helyzetnek fennállását, de ismét rámutat arra a tapasztalásra, amelyet a gazdaságilag legelor-haiadortabb nemzeteknél szereztek, hogy nem azok az iparok ós gazdasági vállalkozások virágoztak és érték el a legnagyobb eredményeket, a-elyok a munkásság sorsán nem könnyítettek, hanem ellenkezőleg azok, amelyek a munkások, igényeinek nagylelkű és igazságos felismerése által megterem' ették a szolidaritást és evvel emeltél: a nemzet prodmktiv ere-