Napi Hírek, 1927. február

1927-02-26 [0148]

Az előadó itt megemlítottej hogy a ^mezőgazdasági muzeumban volt alkalma egy tőrképet látni, amely megvilágította előtte:., hogy menynyire szenved az ország számos részének lakossága, és általában Magyarország közgazdasága amiatt, hogy az ország természetes vízrajzi egységét szétbontottak és ennek következtében a vizek felső folyása felett nem őrködhetnek többé a magyarok, ami egyedüli jmodja az árvizek elhárításának. Neki, mint az- :egyik; népszövetségi; fontos"; szerv vezetőjének, nem lehet feladata, hogy bővebben kitérjen a kérdésre és a bé) esz rződések politikai bi-rálatába "bocsátkozzék. Tartania kell magát hivatásának követelményeihez. Azonban e nagy visszásság magyarázata és megértése is megerősítette abban a nézetében, hogy mennyire szükséges - egyelőre legalább gazdasági téren a nemzetközi szolidaritás és megértés útjára lépni. Ebben a tekintetben nagy reményeket füz a gazdasági világértekezlethez, amely ez év folyamán fog Genfben összeülni. Reméli, hogy ezen az értekezleten Magyarország is teljes erővel latba fogja vetni a i.iaga súlyát. Befejezésül Thomas célzott arra, hogy Magyarország nem olyan ismeretlen mennyiség a nyugateurópai népek előtt, ..Int ahogy a magyarok gondolják. Magyarország előtt két üt áll.-Az egyik az, amelyen haladva az ó dicső és nagymultu hagyományait korlátnak, elzáró mozzanatnak tekinti, amely őt a ...üvölt nemzetek szolidaritásával szemben elszigeteli; a másik uton haladva nagy nemzeti ereit és erényeit beleviszi a nagy nemzetközi előrehaladás,^kiegyenlítés és megbékülés áramlatába. Meggyőződése az, hogy ha Magyarország ezt az utóbbi^utat választja, újból felépítheti nagyságát ós elfoglalhatja dicső szerepét, amelynek betöltésére hivatva van a nemzetek családjában. Az élénk tetszéssel fogadott előadást gróf Apponyi Albert tolmácsolta magyar nyelven. Tolmácsi tisztének eleget téve, a maga részéről azt a megjegyzést fűzte Thomas előadásához, hogy nem lát ellentétet a magyar hagyományok ápolása és a nemzetközi szolidaritásba való*boleilleszkedés között. Igen is - mondotta - mi, a nagy költő szavai szerint, itt élünk es halunk, dc amidén itt élünk és halunk, egyszersmind tényezője akarunk lenni az egész emberiség haladásának és boldogulásának és a mi nemzeti eszményeinket a nagy emberi ideálokkal harmóniában akarjuk megvalósítani § Az egységes magyar gyorsirás alapolonányát most adta közre Traeger Ernő dr. a gyorsirási ügyek magyar királyi kormánybiztosa a királyi magyar egyetemi nyomda kiadásában. Az alapokmány elé Bethlen István gróf miniszterelnök a következő útravalót irta: — A magyar ifjúság szeretetébe ajánlom az egységes magyar gyors irást, mert az ifjúság megértő lelkesedése diadalra visz minden nemes mot- ... «,>*"" § Az Óbudai Torna Egylet régi gárdája- tiszteletére az Óbudai Keresztény Társaskörben vacsorát rendezett, melyen teljes számban megjelent ugy az egyesület régi, mint aktív gárdája, ott voltak többek közt dr.Benedek Sándor, a Közigazgatási Bíróság másodelnöke, dr.Botzenhard János törvényhatósági bizottsági tag, felsőházi póttag, dr.Vájna Ede fővárosi tanácsnok, Sagmüller József apátplébános, Wcinhardt Kalman fővárosi főtanácsos, Szokolay Lajos esperes plébános, Kornstein Alajos, Linzenpoloz Ferenc gyárigazgató, Szenté Miklós dr. III.kor.elöljaro éa mások. A vacsorán számos felköszöntő hangzott el. A megjelent regi gardát az óbudai Torna Egylet elnöke, leveldí vitéz Kozma Miklós miniszteri tanácsos üdvözölte, hangsúlyozva, hogy az Óbudai Torna Egylet az ő szellemüket veszi át és abban akarja működését folytatni.