Napi Hírek, 1927. február

1927-02-03 [0148]

A különbség a Lottó között az, hogy a szabad szé az egyénnek, a szénoknak a szava, azé, akinek mondanivaléja van a világ számára, a sajté szava pedig a nemzetnek, az összességnek hangja^ a sajáté azt tolmácsolja^ ." ami a mondanivaléja a nemzetnek^az összesegnek és a népnek. A sajtó ennek a kornak, amely majdnem a fektelen, minden esetre a rohamos haladás kora, édes gyermeke^ valóságos szülöttje, amely virágzásba hozta a szabadságot, a szabad intézményeket, az igazságszolgáltatás függetlenségét és ezekkel parallel fejlődik. Természetes azonban, hogy mint mindennek, a sajtónak is - magunk valljuk be ;;„•....»>, mea culpázva - meg vannak a maga hibái. De ezek a hibák voltaképea nem a sajtó hibái, hanem a közönségé. Azé, amelynek nevében a sajtó beszél és amelynek kívánságait hangoztatja. Ha a sajtónak nem volnának hibái, akkor mog_ som értenék, mert a sajténak azon a nyelven kell beszélnie, amelyet a nep mogért, o ha .. k nem volna a nemzetnek hü tükre, a nemzet nem látná magát benne, iís nem az ó nyelvét .• hallaná tőle s nem értené meg, nem volna a sajtó az a nagy erkölcsi hatalom, amelyet manapság reprezentál. Tudjuk, hogy a2ok, akiknek hivatása az, hogy ebben a földrengések által sarkaiból kilökött világban a rendet hclyreállitgák, hivatásukban sokszor feszélyezve érzik magukat, a sajtó hangja, a közönség szava által. Ezért akkor, amikor az uj világot rendezni kell, szükséges, hogy a sajtóra is rákerüljön a rendezés sora, A mi sorsunk ós annak az intézménynok^sorsa, amelyet reprezentálunk, attól függ, hogy hogyan rendelkeznek róla azok, akiknek hivatása a nemzet sorsat intézni. Mi azután a beszéd^után, amit . . a mult év októberébon hallottunk tőled, nyugodt lélekkel nézünk a rendezés elé, mert beszéded összes vágyainkat, kívánságainkat, egész hitvallásunkat tartalmazza. Ebben a beszédben garanciáját látjuk annak, hogy Te, akiennek a háznak gazdája és a törvényhozó testület ajaka vagy, azon a magaslaton állsz, ahofeá a nemzetet magát vinni kell, s ahová a nemzetet a sajtó segitségével vinni lehet, Ezért szilárd meggyőződésünk, hogy o háznak és a sajtónak érdeke egy és ugyanaz. Parallel kell haladni ok s ha filycn képviselőnk van a ház elnökségébon, akibe bizalmunkat helyezhetjük, akkor reményeinket rábízhatjuk. Ez az, ami a tekintélyre tartozik. De invocalnom kell a ,j hagyományt is. Nem minden^megindokolás nélkül térek rá a^hyagományra, mert ez belekapcsolódik az én régen elmúlt.fiatalságomba. Én a Te atyáddal egy templomba, ogy iskolába jártam. Az ő emlékét őrzöm, az ő emléke áll előttem nagy, ideális magasságban, mert látom őt, egész életén keresztül, latom bulepni az életbe és kilépni abból és abban a beszédedben, amelyre ismeteltén hivatkoztam, megtaláltam azt a szellemet, amelyet én a Te atyád

f Zsitvay Leó szellemének szeretnék nevezni. Egy embernek, aki az igazságszolgáltatásban és szolgálatában és keresésében tölt el egy hosszú es szép eletet, aki az igazságot keresi, lelkesen, őszintén, a hito szerint, az megtalálja a hatalmat és népszerűséget; aki azonban a hatalmat keresi...és a népszerűséget, az rendszerint elveszíti az igazságot. Atyádban ideál all előttem, mely mindannyiunkat leikositett s melyet követni példa, hagyomány, mely a Te családod dicsősége s amelyre minden tisztességes, igaz, becsületes magyar ember hódolattal emlékszik. Örömmel üdvözöllek, mint e hagyománynak letéteményesét, mint Zsitvay Leónak nemcsak testi, hanem szellemi fiát is. /Éljenzés./ Rákosi Jonő szavaira Zsitvay Tibor a következőkben válaszolt: /Folytatása következik./ *«ns LEVÉLT**