Napi Hírek, 1926. szeptember

1926-09-03 [0138]

§ /-/ Prága, szeptember 3. / Magyar Távirati Iroda./ A hivatalos Cesko Slovenska I^ublica a kormányzó mohácsi beszédével ve­zércikkben foglalkozik. Emlékeztet a magyarfáiláspontra a monarchiabeli tri­alizmus dolgában, . . valamint arra, hogy Jugoszlávia részéről mindig fi- ' gyelemmel kisértek^Tisza István politikai terveit, különösen pedig az 6 ju­goszláv koncepcióját, amely homlokegyenest ellenkezett Ferenc. Ferdinánd A felfogásával. Mindez azonban nem akadályozta meg a magyarokat abban, hogy szoldateszkájukkal rá ne nehezedjenek a háborúban az aradi internál­takra és a nezsideri szerb foglyokra, nem isjazólvafórról, hogy miket Követtek el a me c szállott Szerbiában. Amáe mindez a mufté-irja a lap-, ma pedig p jövőre kell gondolni. És itt az a kérdés merül fel, vájjon HorthyJ baratsagajánlata elég őszinte-e ahhoz, hogy.- komolyan leheseen róla beszél­ni. Vájjon annak beismerése akar-e lenni, hogy Magyarország mai viszonya a szomszédokhoz tarthatatlan, tehát meg kell változnia? Kényszereszköz-e ez, amellyel Horthy^ mint a jugoszláv orientáció állitólagos hive megkié serli az ellenséges tábor egyik tagjának megnyerését? Nem egyszerű gesztus-e ez , amelj. megeotu, kevésbé egyszerű és titkos célok rejlenek? Szkeptikusan iteljük meg Horthy^nyil&kozatáakk őszinteségéit, sőt ugy véljük, hogy e nyilatkozat, leeyen bór egyéni tekintetben mégoly őszinte, egész biztosan nem tekinthet^ a magyar nemzeti hangulat ós. meggyőződés tolmécsolójénak. Mondjuk, hogy Korthy^nyilatkozatával tényleg a jugoszlávokhoz való közeledést akarja elősegíteni. Ezt éermészetesen csak örömmejüdvö­zolhetjük, mert j.obb a két állanak barátságban élnie, mintsem, hogy ellen­ségeskedésben éljenek . Ilyen közeledés Magyarországnak csak használhat,, viszont a szomszédkhal szemben való ..; ..." -megátalkodott ellen­ségeskedés, aminőt eddig tanusitott, csjLk árthat neki. A magyaroknak a szomszédokhoz való viszonya azonban csak azzal a feltétellel javulhat, ha az uj Magyarorczág megbarátkozik'a dolgok mai állásával és felhagy otthon es . a külföldön a revánQolitika és engesztelhetetlenség atmoszférájának terjeszteéével, amiben eddig ol^nagy kedve tellett. y§ kormányzó ArWpmi § íáiÁ I l ? s \ í sze Pt«&ber 3. / Kagánjelentés./Az ellenzéki rááalí?^ÍSSfeS hel 7 e ?..íl ,Zl , Í aZt az értesülését, hogy az olasz-román ba­rátsági szerződés megkötöttnek tekinthetőé csupán az aláirás van hátra, amely­re Avarescu miniszterelnök küszöbön álló római látogatása során kerül sor. ntiJtSríJt r J esuíes ének igazoláséra idézi a félhivatalos Indreptarea cikket, vóSLesen rpJ^f nyn ^L aŰ kit ^ e ^t t hogy az olasz-román szerződés mielőbb ra füfi az SSÍHii2i?* ország kölcsönös érdekeit és a jövőben szorosabb­íékeket. olaszo * sz ág és Románia között régóta fennálló barátságos köte­1 ^„„/f Szerz ° d6e tartalmáról az Adeverul megjegyzi, hogy a szerződés hnJZ pfíÍ^f°^ an S2E zodes mintájára készült s Olaszország' kötelezi magát, hogy elismeri a román határok érinthetetlensegét. elP^Ptí^=x^ +­V "í: ntlla '; olt liberális pénzügymigiiszter a Viitorulban elŐ7i 1 ll bQ f ?í?f* kl af ölött, hogy a szerződés aláírását miért nem kXnvrr^Z b f Bessz ^abiának Romániához való tartozandóságáról szóló jegyző­be 5J5!*M Í Z készről való aláirása. A liberálisok felfogása szerint tíooozarafaia Romániához való csatolásának kérdése mindenekfölött áll. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents