Napi Hírek, 1926. szeptember

1926-09-30 [0138]

§ ii y i t r.a, szeptember 29. Az országos keresztényszocialista párt Nyitrán körzeti pártgyülést tartott, Jedlicska Gyulának, a • . nyitrai pártszervezet elnökének megnyitó szavai után Szüllő ~~ Géza képviselő, a párt országos elnöke, hosszabb beszédben számolt be arról & politikai tevékenységről, amelyei a keresztéyszocialista párt az uj választás óta kifejtett. Minden alkotmányos államban - mondotta - a parlament^ az*, ahol ki kellene alakulnia annak a közvéleménynek, amely szerint az állam polgárait kormányozzák. Szomorúan kell megállapítania, hogy mindaz, amit a népfenség teóriája alapján a parlamentről irtak és tanitottak, Csehországban semmivé lett. Csehországban a parlament végvonaglását éli ós semmiképen sem felel meg annak a célnak, amelyért megteremtetett, hogy^tudniillik fókusfa legyen a nemzeti intelligenciának és azoknak az eszme-aramlatoknak, amelyek által az állam polgárainak jóléte megteremtődik. A cseh parlament nivója egy nagy kupaktanács nivójának sem felel meg. A cseh parlamentet és a közéietet mar teljesen oláSásto a személyi torzsalkodás, a kicsinyes hiúság, a horizontnélküliség. A világon sehol másutt nem volna elképzelhető, hogy az állam két legerősebb tényezőjének, a hadseregnek és a külképviseletnek vezetői éles harcot vivjanak egymással. Az állam külügyminisztere egész nyiltan megvádolja az állam legmagasabb katonai funkcionáriusát, hogy hűtlenül kezelte a rábizoct nagy titkokat; ez a magas katonai funkcionárius pedig eges-z nyiltan valótlanságnak minősiti a külügyminisz ter vádját. Szüllő Géza ezután a Feividék lakóinak testvériségét hirdette a gyűlés közönségének élénk tetszésétől kisórve. *A keresztenyszooialista párt programjának mondotta — kardinális sarkpontja, hogy^.a^Felvidék legyen a felvidékieké. A keresztényszocialista párt, amely egyforma testvéri érzéssel tagozódik három ágazatra; a magyar, a tót és a német ágazatra, fennen hirdeti, hogy a felvidéki őslakosság csak ugy boldogulhat, ha a százados együttélésben, testvérekké kovácsolt őslakosság összefog és külön autonómiában intézi a maga sorsát. A teljes közjogi es közigazgatási fel, vidéki autonómia az egyetlen lehetőség arra, hogy a/felvidéki viszonyokat konszolidálják. ' • Szüllő Géza visszautasította ezután azokat az alaptalan vádakat, amelyeket a prágai parlamentben a régi Magyarország "elnyomó" politikájáról feltálalnak. Ha a magyar faj valóban el akarta volna nyomni mindazokat, akik nem az ő fajából valók ,akkor a felvidéki részek kultúrája nem lenne olyan magas, mint aminő, - a tót politikusok, akik a külföldön a cseh szlovák gondolatot terjesztették, nem rendelkezhettek volna olyan magos műveltséggel, mint aminővel birnak, - ós a felv>déki'lakosság nem volna anya• gilag olyan erős, mint aminő. Azt hirdették,/hogy a tót nép elnyomott és rabszolga volt a magyar uralom alatt. Ennek/a propaganda-állitásnak legjobb cáfolata, hogy a Felvidéken mindenfele revizió alá veszik nagyon so• kan a régi Magyarország ellen táplált ellenszenvüket. látják, hogy minő terrorisztikus eszközökkel tud egy sokkod-kisebb hatolom: a cseh a felvi-, dékiek ei,Ien fellépni, látják, minő eredményeket tudnak elérni a csehesites terén eS látják, r hogy minő más a/mostani nemzetiségi politika, mint az a politika, amelyet ezer esztendőn'kerésztül a magyrr a saját maga területén folytatott. Nem igaz az, hogy a magyar állam, a magyar faj meg oka: ta volna semmisiteni a kebelében élő idegen nemzetiségeket, hanem igaz az, hogy a magyar foj élni Q&a£t és cs^X azzal szemben élt megtorlással, oki életer-eg^ ellen t©*£ /Po^ytatása következik/