Napi Hírek, 1926. augusztus

1926-08-25 [0136]

Az Országos Magyar Gyü jtonünyogyctou ós a Magyar íTom:zcti Múzeum nevében HQÉmn Bálint egy eteti tanár, a Gyűjteményegyetom alelnöke ea ti Magyar Nemzeti MuzeUti főigazgatója a következő beszedet no adottá: - Háborús gazdálkodásunk s az összeomlást követő' gazdasági válság egyik legszomorúbb kisérő jelensége kulturális intézményeink lassú sorvadása, tudományos eletünk már-nár katasztrofális merbteket öltő válsága Yjplt. E válság vőgső gyökerebon a távolabbi múltba nyuli< vissza, a nag^háborut megelőző évtizedekbe, amikor elmulasztottuk- legfontosabb •tudományos intézményeink égető szükségletcinek kialégitJSét s amikor elmulr.azaottuk a magyar tudomány fcagyg^^-f cjlődécohcz szükséges alapvető intézmenyék letesitését. Anélkül, hogy rekritiinálni akarnánk, a hisztorikus objektiv kritikájával kell megálj. api tanunk a háborút uegölőző évtizedek politikájának egy nagy teveüéSot, sőt bűnét, hogy t tudományos szükségleteket luxuscikknek minősitetto. Szórványos és egészen szubjektív természetű kiserletefcről ham szólva,politikusaink, a miniszteriális bürokráciába társadalmunk rideg szükkcblüSeggol zárkózott, el az igaz/* tud^..ányosság követelményeinél: teljes kieleaitése elől. Voltak ragyrahivatott s a szomszéd népe', fölött való kulturfölonyünket hangosan hirdető tudományos intézményeink: egyetemeink, múzeumaink, közkönyvtáraink es egyéb^tudományos intézeteink, de közülök egy Suti rendelkezett avval a materiális eszközzel, amely a bennük dolgozó tudÓ3ok ma:.kajának értékéhez s ez intézmények múltjához méltó, jövő fejlődésükhöz valóban elegendő lett volna. -Ez az állapot; .boszulta meg magát a nagy katasztrófa ido jen.amikor a kényszerű takarékosság következtében tudományos intézmény cinktől üég az oletfentartáshoz szükséges legelemibb anyagi segédeszközök is olvonattak. A tudományt, a magas kultúrát luxusnak miiiősitó szüklatköru felfogás sodorta a forradalmakat követő devalváció idsjan s tudományos munka minden műhelyét a végső pusztulás szélére. -Az elszakitott tfeülctokről menekülő egyetemek mellett Csonkanagyarorazág kultúrintézményei s velük az ege az magyar tudományos élet a teljes csőd fs-ny-egető remével küzködtek, mikor az államháztartás szanálásával egyidejűleg - alig néhány óv olettruíegindult elhanyagolt tudományos intézményeink szanálásának, a magyar tudományos munka továbbfejlesztésének, műhelyei továbbépítésének tcrvozeríL -ós céltudatos munkája. —'Íz a nagy munka,melyre multunk ős j&vőakboVofcctt hitünk egyaránt kötelez,, uj erőt öntött o magyar tudomány, a magyar kultúra és a r.emzat jövő sorsán aggódó lelkekbu^Eiszo::. a történelem számos példája -•Így aszodár.i vereség után főnixként feléledt Pr.-ucdnorsság s.a világháború és a f orr-kalie-k pusztításait átélt Németországnak a kultúra erejénél fogva egyre növekedő súlya és tekintélye - bizoryitja. , hogy a harcban elbukott, fegyveres erővel letiport nmazetek ujraol.desénck es jövő fejlődésének alapfeltétele, egyetlen biztos eszköz, a kultursziiivonal

< fontartásn és magas fokra emelés©. A magas kultúra intézményoine,: !:iépitesével nemcsak a tudomány oxkluziv céljait szolgáljuk, hanem a tiszta tudomány eredményeit értékeSitő, egészséges tudomáiryos ele.jer. alapuló közműveltségét és közgazdaságét is, mert minden nemzeti kultúra aiapja és leglényegesebb része a fs}lőflósrdképcs j-emzeti tudomány. * , .fájdalommal ós szégyenkezve halijai; őzért a tudományt luxusnak mmosito regi felfogást itt-ott ujr- f elhangzani. ~ — • /Folytatása következik./