Napi Hírek, 1926. augusztus

1926-08-25 [0136]

/Hónán Bálint o gyet eni tanár beszedőnek folytatása,/ Fájlaljak és szogyeljük, hogy a társadalom körében, a népszónoki emelvényeken és a sajtó egyes félrevezetett orgánumaiban meg mindég szóhoz jut a tudatlanság,(Amely öblös szóval kiáltja világgá a magas kultúra és a népmüvelés, a tudomány és a gazdasági élet torz aggyal elképzelt ellentetet sipoly, népszerűséget keresve, politikai vagy személyi okokból meg akarja vonni a magas kultúrától a neki jogosan kijáró fillérekot. Midőn most a magyar tudomány igy alapvető intézményének felavatás. ra jöttünk, n magyar tudomány összes munkásri nevében visszautasítunk minden törekvést,amely ellentetet akar szitani a tudományos intézmények, a tudományos munkások és más kulturális intézmények, a népnevelők között. Minden elfogultság nélkül kiáltjuk világgá, hogy a tudomány évtizedeken át mostoha ^gyermeke volt a magyar államnak és társadalomnak s ezért minden gondolkozó magyaifember osak örömmel és elismeréssel üdvözölheti a magas kultúra intézményeinek megmentésére és kiépítésére irányuló tudatos és tervszerű'kultúrpolitikai törekvést. Csak lelkesedéssel adózhatunk annak a kultúrpolitikai koncepciónak,^mely a magyar kultur-." minden mozzanatát és minden intézményét felöl&li, az egyetemtől a tanyai iskoláig, az oBszágos tudományos könyvtáraktól a falusi népkönyvtárig, az akadémiától a népművelő- kurzusig. És örömmel,lelkesedés^ sel üdvözöljük^ a tudományos problémák megoldására, a tudomány anyagának rendszeres vizsgálatára hivatott természettudományi'kutató intézetek hálózatának kiepitését is, mint e kultúrpolitikai progrrmm egyik fontos láncszemét. - Ennek a hálózatnak része a most felavatandó Élettudományi Á\lomás. -»A magyar édesvizi biológiai állomás felállítását legkiválóbb szaktudósaink - élükön idősb Entz Gézával, Hermán Ottóval, Horváth Gézával és Lóczy Lajossal - évtizedek óta eredménytelenül sürget tők.Földmivclési kormányunk még jobb időkben felállította gyakorlati célokat szolgáló halkisurleti állomását, de a magyar tudománynak nélkülöznie kellett a hazai vizek életének közvetlen tudományos vizsgálatára szolgáló kutató intézetet. — A vizi!|szorvezetek helyszini tanulmányozására s az élet jelenségek szakszerű vizsgálatára módot adó intézmény hiányát nemcsak a tudo- mány, hanem minden biológiával foglalkozó tudományos intézményünk is megsinylette. Megsinylette a-Magyar Nemzeti Múzeum is. Az állat- os növénytárban dolgozó biológusok házivizsgálataikat nem egészíthették ki az élő szervezetek helyszini tanulmányozásával s a múzeumban alkalmazást nyerő fiatal tudósok idehaza minden lehetőségtől elzárja, még a» kutatá si módszerekben is utólag, külföldi biológiai állomásokon voltak kénytelenek turgukat • tökéletesíteni . A nuzeologia mai iránya mellett, midőn a kutató és feldolgozó munka mind nagyobb szerephez hut a muzeumokban, oz az állapot már tarthe.tatla„ná vált. A bajon segitendő, 1924-ben a 'Nemzeti Múzeum állattárának uj onnan kine-ve-zett igazgatója, Csiki Ernő . szűkebb keretek közt mozgó biológiai állomás letesitésére javaslatom dolgozott ki. A tervet gróf Klebelsberg Kunó kultuszmirek zter ur nagy.. örömmel és megértessél karibit a fal és felhatalmazott a balatoniállomás megszervezésére, egyidejűleg kieszközölvén a földiuivelősügyi miniszter ur őexcellenciájánál a révfülöpi hajóállomás épületének ideigIonos átengedését az intézet céljóra.— /Bolytatása következik./