Napi Hírek, 1926. június
1926-06-08 [0132]
§ Gróf Klebelsberg Kuno Székesfehérvár diszpolgára, A Magyar Távirati Irodsa jelenti: Ma délelőtt nyújtotta át egy 30 tagból álló küldöttség gró# Klébelsb'erg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterének Székesfehérvár szabad királyi város közönségének és törvényhatósági bizottságának a miniszter diszpolgárá történt^ választásáról szóló oklevelet. A küldöttséget Felső-Sori Nagy pál főispán, dr. avaros Aladár polgármester és Martin Rudolf Cisztercita gimnáziumi igazgató vezették, Felső-Eőri agy pál főispán a következő beszéddel üdvözölte a minisztert: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Székesfehérvár város közönsége és törvényhatósági bizottsága küldött bennünket, hogy ünnepélyesen tudomására hozzuk Nagyméltóságodnak, hogy Székesfehérvár városa attól a szeretettől indi Irtatva, amellyel fagy méltóságod iránt viseltetik, agyméltóságodat Székesfehérvár város díszpolgárává választotta. Feikérem a város polgármesterét, hogy^diszpolgári oklevelet ^agyméltóságodnsk átadja'. Az ellenzéssel fogadott beszéd után dr. Zavaros Aladár pol.gármester a következő beszéddel üdvöfcölte klebelsberg Kuno gróf kultuszminisz ort: CA^-^^^TX Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk"! Az ű3r\_ városának, Székesfehérvárnak vagyunk kJC^üldöttjei/A mi küldetésünknek két célja van: az első az, hogy egy hazafiúi kötelességünket lerójjuk, mert szerintünk nem igaz magyar* pol bárhol, de különösen ha ennek az épületnek küszöbét átlépi, nem a legmélyebb tiszlettel, a legnagyo becsülésscl és a legnagyobb köszönet hangján szóljon arról a férfiúról^és ne hódoljon annak, aki a sötét T r ianon rögös utján járóknak a világosságot nyújtó kultúra fegyverét adja kezébe. Az a föld, ahonnan mi jöttünk, sok szent emlékkel ós vérrel itatott föld és mi ugy hisszük, hogy a mi földünkön minden fáj dalmát kétszetesen érezünk, de kétszeres a mi örömünk is, hogy a magyar gondviselés a magyar kultúra fővezérévé adta nekünk Nagym tóságodat, akinek vezetése mellett végezzük nehéz munkánkat. Ez az öröm hozta arra a gondolatra városunkat, hogy közgyűlésén tanácskozzék arról,miképen háláljuk meg mindezt Nagyméltóságodnak. E közgyűlésünkön városunk egyhangúlag azzal vélte meghálálni mindezt, hogy Nagyméltóságodat Szent István városának díszpolgáraira választotta, A diszpolgári oklevél átadása a •második célja utunknak. Ebbenaz oklevélben az van megírva, hogy 'Székesfehérvár városa tudomására adja mindazoknak, akiket illet, hogy a magyar nemzetnek & kultúra éiá-jut oltáránál őrt álló és minden cselekedetét a magyar hazának áldozó kultuszminiszterét Szent István városának díszpolgárává választotta meg./Éljonzés/ E z a legnagyobb kincsünk amit adhatunk, ezt suga ja szivünknek érzése, amikor elhoatuk magunkkal agyméltósá'godnak gyermekkori emlékeivel tele varasának, Székesfehérvárnak hódolatát és büszkeségét is, mert büszkék'vagyunk arra, akinek nevét áldani fogja a jelen és mindinkább az utókor* Nagyméltósé"godna& cselekvéseit, alkotásnit kisorje a. magyarok Istenének segitő kegyelme és vezéreljediszpolgárunkat áldásos tevéé ke nys égé ben még igen soká, A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Klebelsberg Kuno gróf a kövoekező beszédben köszönte" meg a kitüntezest: Igen tisztelt uraitij Túlságosan meg vagyok hatva, semhogy kellően tudnék kifejezést adni azoknak az érzéseknek, amelyek engem most áthatnak, amikor Székesfehértoárnak, a nevelővárosnak diszpolgári oklevefét hozzák nekem. Jól mondta a polgármester ur, hogy a legnagyobb kincs ez, amit egy város adhat és én teljes mertekbon ^átérzem ennek jelentősegét; 1877-ben volt, amikor a vasúti kocsiból Székesfehérvárott kiszállt egy nagyon szomorú asszony, aki karján kis gyermeket hozta és halálosan beteg férjét vezette a nagy atya*, házhoz Farkas F?ÍS?r níÍ$h%Z-Í Az -P na éyon szomorú . asszony „ az J én édes/ anyám volt..,.. A icrj^ par hónap múlva .meghalt, ajisgycr tífcfc.pedig ott nevilt^ouett fel &s amióta csak eszevei olt csak'uzt a. várost líraerte otthonául. -oly tatás a követkesik:/ ORSZÁGOS LEVÉLTAI*
