Napi Hírek, 1926. május/2
1926-05-28 [0131]
/Becker porosz miniszter előadása ,/ Hóman Bálint, Petrovics Elek, Végh Gyula múzeumi főigazgatók, Pauler Ákos, Hekler Antal, Domanovszky Sándor, Szarvassy Imre, Fináczy Ernő, Zemplén Géza, Tomcsányi Móric, Concha Győző K. Kováts Gyula 5 báró Korányi Sándor, Fröhlich Izidor, Grósz Emil, Verebely Tibor, báró Kéthly Károly, Kenyeres Balázspfrhienemann Tivadar, Szekfu Gyula, Bleyer Jakab, Melich János, Németh Gyula, stb, egyetemi tanárok, Petri Pál, Tó-fch Lajos, Nagy Árpád államtitkárok, Mösdóksy Imre, Kuszka Jenő, Szűcs István, Magyary Zoltán miniszteri tanácsosok, Lukiuleh Imre köny vt ár igazgat ó, a közoktatásügyi minisztérium és Gyűjteményegyetem tisztviselői karának számos tagGróf Klebelsberg Kuno vallás-és közoktatásügyi miniszter bevezető szavai után Becker miniszter megtartotta egyórás előadását, amelynek gondolatmenete a következő volt: - Klebelsberg gróf - mondotta Becker - az ősszel Berlinben németül tartotta előadását a háboruutáni magyar kultúrpolitikáról. En ma némileg restelkedve állok itt, hogy ezt a szeretetreméltóságot nem viszonozhatom hasonlóan. De az a körülmény,hogy Magyarország ragyogó fővárosába a porosznémet kultúrpolitikának nehéz probléniájáról szóló németnyelvű előadást minden müveit ember megérti, nemcsak ennek az országnak magas kultúráját bizonyitja, hanem egyúttal legszebb dokumentuma a határokon túlmenő szellemi közösségnek. A Magyarország és"Németország közötti szellemi^kölcsönhatások egy évezredre nyúlnak vissza. Mindkét nép tanult egymástól. Számos magyar költő és iró - itt Petőfire, Jókaira és Madáchra gondolok nálunk annyira ismertté lett, mint akár Shakespeare, Moliere vagy Tolsztoj, Igaz, hogy a magyar nyelv ismerete nálunk távolról sincs elterjedve, mint önöknél a németé, de az akarat, hogy a magyar nyelvet és kultúrát megértsük, a nagy háború testvéri szövetsége idején Németországban is testté vélt. 1916-ban a berlini egyetemen a magyar nyelv és irodalom számara rendes tanszék és tudományos intézet létesült, amelyek Gragger professzor céltudatos vezetésével, fennállásának eddigi tiz éve alatt is központjaivá lettek a magyar kultúra és a magyar lélek kutatásának és megismerésének. Amióta pedig _ messzetekintó magyar kultúrpolitika a berlini magyar Collegium Hungaricumot megalapitotta, ma már Berlinben több mint egy intézmény van, ahol (a__nfimat.r5fagyarorszagot] megérteni es szeretni megtanulhatja. Ami a háború idején érzelmi alapokon^létesült, azt a háború utáni idő szeretetteljes ápolással racionálisan aláépitette. Ma önökhöz, mint vendég szólok, aki azonban nem idegen amagyar szellemi életben és épen azért, mivel saját anyanyelvemet szabad használnom, az első perctől kezdve megértettnek és ezzel otthonosnak érzem magamat, - Mindkét nép -a megrázó összeomlás után az ujjáépités munkáját nemcsak gazdasági, hanem mindenekelőtt szellemi•eszközökkel^indította meg. Mi, németek eközben egy porosz királyra gondolunk, aki száz évvel ezelőtt feladatát ugy foglalta össze, hogy szellemi értékekkel kell pótolni azt, amit anyagiakban vesztetnünk, - vagy arra az időszerű megállapításra, hogy a közoktatásügyi minisztérium ma az igazi honvédelmi minisztérium. - A mai magyar kultúrpolitika a változott időknek megfelelően a nagy magyar kultúrpolitika hagyományait folytatja. Mély tisztelettel eltelve ^ondolok itt Széchényire, a magyar nemzet na b y nevelőjére, aki Arany találó szavai szerint a magyart megtanította arra, nogy szeresse a magyart, - a nagv politikai gondolkodóra és finomlelk" költőre, Eötvös József re, akinek egyi'Lregénye egy ismert német gyűjteményben németül mostanában erte meg tizenkettedik kiadását.. Gondolok továbbá Trefort miniszterre, a modern magyar közoktatás megszervezőjére, és a század fordulóján báró Wlassics Gyulára, Nagy nevek és az ő szellemüket folytatva dolgozik a mai nemzedtték elszántan a magyar szellem további fejlesztésén. , , . \ /Folytatása következik./
