Napi Hírek, 1926. május/2
1926-05-28 [0131]
Ha valóban a szellem épiti magának a testet, akkor Magyarország nyugodt lehet, hogy mai^kulturális vezetői lerakják a szellemi alapokat a jövő nemzeti nagyság számára. Azután áttért a németországi kultúrpolitika jellemzésére, ahol a helyzet álmagyar kultúrpolitika áttekinthetőségével szemben kaotikusnak látszik.Németországban a viszonyok marosak azért is komplikáltabbak, mert a birodalom politikai egységével a tagállamok kulturális autonómiája állott szemben,^De csak egy német kultúra van és ezért nem helyes külön poros bajor vagy szász kultúrpolitikáról beszélni, mert ezek csak speciális szervezési formát fejeznek ki, tartalma mindig tisztára német. Poroszország példája azonban annyiban'különösen fontos, nogy Németország kétharmadát teszi ki és igy minden kényszer nélkül Németország többi részében többnyire önkéntes követésre talál. De az egységre csak a szükséges mértékben törekszünk - mondotta egyébként örvendetes alkotó konkurrencia és szabadság van, mivel mi, németek jól tudjuk, hogy a kulturális decentralizáció volt oka a mi kulturális gazdaságunknak és az is marad, - További különbség a két ország kulturális helyzetében, hogy Magyarországon a radikális fordulat után egységes rekonstrukció következett, mig Németországban az evolúció és a hagyomány egymással ve 0eredményben szövetséget kötöttek. A konzervatív és a naladó táborok körülbelül egyenlő erQjiiek és egyiknek sincs reménye arra, nogy belátható idő: belül túlnyomó többséget szerezzen a másik felett. Ez a tényállás adja meg a kultúrpolitika irányát.Az ellentét kiegyenlítésére nincs más mód,mint a szükségszerű türelem az egyéni álláspont megtartásával.Olyan megoldásra törekszünk, amely nemcsak történelmi szempontból helyes,hanem pedagógiaiig is értékes^és társadalmilag kibékitő. Egyrészt a nemzeti kultúrának egysége érdekében arra törekszünk,hogy a népoktatás és, a felsőd-oktatás közt tátongó ürt áthidaljuk, másrészt, hogy a haladó édVkonzervativ erők közt az edlensulyt megtaláljuk. Ezen a szellemtörténeti háttéren épül fel a praktikus német kultúrpolitika., ^oa, - Az egyház és"lállam elválasztása Németországban nem történt meg,mint a forradalom kivánta, hanem kiegyezés jött létre, aminek eredményeképen az állam az egyház támogatására anyagilag több mint kétszeresét adja a háboruelőttinek. A vallásos érzést"a háború és a forradalom nemeseik elevenebbé tették,hanem szervezetileg is megerősítették az egyházakat. Az egyházak,amelyek közül eddig az evangélikus egyház államegyház volt ma önmaguaat kormányozzák az állam bő anyagi támogatásával,ugy hogy az aj állam- egyházellenességéről szó nem lehet. - A modern kultúrpolitikában nagy szerene van^továbbra is a tudomány iránti hagyományos tiszteletnek,amely a felsőoktatás és/tudományos kutatás terén mutatja hatását.Jellemző még e téren a diákok önkormányzata-nak erősödése is. - Külön9s szere Jettel foglalkozik az uj állam a művészetek!.el, amelyek az ifjúság nevelésének középpontjába kerültek. Az irracionális erők előnyomulásáljfal a zene és a képzőművészetek nevelő hatását a mai oktatás erősebben érvényesiti.legfontosabb területe a kultúrpolitikának természetesen az iskola.•Itt vannak a legnehezebb problémák. Az egységes művelődés a nagy^ cél, de ennek különböző akadályai vannak, amelyek részben speciálisan németek, de részben általánosak és minden kultúráliámban szerepelnek. Németországi különleges akadályok a már emiitett politikai szervezet, a birodalom politikai egysége és-az országok kulturális autonómiája, azonfelül a világnézeti ellentetek,, amelyek az islclakérdésbe is belenyúlnak. Altalános nehézségek azok,amelyek a modern élet nagy differenciáltságában gyökereznek. Szép volt, de régen elmúlt az az idő,amikor a humanisztikus gimnázium önmagában elég volt és önmagában •• adta az általános müveltsé.ÍltŰ^tll%^ÍSí^ QSzé ^ azonban minden népoktatásnál a mai társadalom szo,/Po ly t. kö v. /
