Napi Hírek, 1926. május/2

1926-05-28 [0131]

- Esztergomban felkerestem az ország'nagytekintélyű primását és ott értettem meg, hogy milyeh szép egyetértesbe0 élnek itt a fülekezetok, egyesülve abban, hogy büszkék magyar voltukra. Buuapcsten -is mindenütt ez a leghatározottabb benyomásom volt, amely ezerszeres visszaiai„

ö

al hangáik mindenyfelől, Mi^is tanítjuk a történelmei: iskoláinkban, de a magyarok a történelmükben élnek és ez az, anii oly mélységes hatással van az idegenre. Az Árpádoktól z. Hunyadiakig és tovább állandóan mindenkiben benne él itt a földdel való ezeréves összefonódás. Ha ezt a magyar történelmet áttekintjük, az sok súlyos válságot tartalmaz*- És mégis épen ez a történelembe való visszapillantás mutatja, hogy ebben a csonka országban is, amely pedig^a'török időkben tulaj donképen egészen idegen kézben volt, megtöretlenül^él az a fenséges magyar önérzet, amelyre minden idegen csak azzal az érzéssel gondolhat, vajha az példa lehetne a saját hazája számára is, ^ ' •• - Ha mi,németek a saját hazánkra gondolunk, akiknek szintén tuegvon a korridorunk, ' nagyon meg tudjuk érteni, hogy mi . ma a magyarok érzése. Magam is nemrégen keresztülutaztam a mi korridorunkon és erre az érzésre gondolhat az ember, ha Esztergomba utazik és az összes magyar területeket idegenUcézben látja. D

(íy

uraim,fel a szivekkel! Tanuljunk a történelemből és higyjüík a ^csi Hugókban. Ez nem olyan ido, amikor a kardot lehet rázni, ez a belső munkának, U kultúránál: az ideje, amikor egy jobb jövő alapját lehet,megóp'iLteni. És ezért érzzük mi magunkat Németországban különösen összekötve önökkel. Ezért fe^jlódött ki köztem és Klebelsberg cróf közt a barátság. En Berlinben me^utattam azt, amit tudtam, de lat\pm, hogy én is rendkívül sokat fogok Magyarországtól tanulhatni. Uraim, ne utasítsák cl ezt a megértést; Németországban bámulattal látjuk, hogy milyen céltudatosari cs inálncík Magyarországon kultúrpolitikát* Mert kultúrpolitikát többféleképen lehet csinálni. Es az töltött el bennünket nagy bámulattal, hogy itt Magyarországon von egyfkultuszminiszt :r, aki a kis dolgoktól szabaddá tudja tenni magát, hogy a nagy dolgok-al foglalkozzék ós a terveit a parlamentben meg tudja valósítani. Berlinben csak hirét hallottuk ennek, de itt eredményeiben látom Excellenciád munkásságát. Az önj munkatársai megTyannak győződve, hogy csak Excellenciád széles . (összes látók©rével

y

ilyen vezetés alatt lehet dolgozni. Legyen szaoad legbensőbb köszönetet mondanom nemcsok a fogadtatásért, amely felejthetetlen lesz számomra ós a tanulságokért, amelyekben részem volt, hanem főleg azért a mély bizalomért, amely emberfcs ember, kultúra és kultúra, ország és ország közt nyilvánult itt meg és én meglfv-igyok győződve, hogy nzzel a kölcsönös bizalommal és tekintetünket magas célunkon tartva, üouszkén ^multunkra] és bizva jövonkben a^fegyverbarátság után az ezeréves "kultúrális kapcsolatok még jobban megerősödnek. Azokat az érzelmeket^ amelyek szivünket betöltik, legjobb ,n ftbba a kívánságba foglalhatott: Éljen Magyarország, éljen a kormányzó ur

} éljen gróf ^lebelsberg!, Délután 5 órakor volt Becker miniszt.r előadása a parlament aelegációstermében «A háború utáni porosznóm t kulturapolitika" cimen. A meghívott közönség a termet és karzatait zsúfolásig megtöltötte. A jelenlévők közt voltak: Schön János budapesti német követ^, Lewetzow követségi tanácsos, Benzler követségi titkár, Richter Werner porosz közoktatásügyi államtitkár, G-ragger Róbert, a berlini magyar egyetem tanára, * továbbá Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Walko Lajos külügyminiszter, báró Wlassics Gyula volt közoktatásügyi miniszter, a közigazgatási bíróság elnöke, Balogh Jenő, Lukács György, báró Hazai Samu, Nagy Ferenc, Némethy károly titkos tanácsosok, Nagy Emil, gróf Ráday Gedeon, Ugrón Gábor volt miniszterek. Bar;.ha Richárd a kabinetiroda főnöke, PukyEndre. Maday Gyula, Eaődi-Harrack Béla, Barla-Szabé József, Kuna P. András, Orffy.Imre, grof Teleki Pal, stb. nemzetgyűlési képviselők, /Folyt, köv./ g-í