Napi Hírek, 1926. március/1

1926-03-11 [0126]

A három beadvány közül a két utóbbit tárgyalás alá sem vették, mig a francia beadvány tekintetében is teljes győzelmet arattunk, mert elfogaáták azt a m zetünket, hogy a nemzetek szövetségének semmi oka sincs a közbelépésre, mivel sem Európa bekejét

; sem a nemzetek közötti megértést ezidó szerint nem veszélyezteti az ügy. Kimondotta az^unió, hogy a frankhamisítás kérdésének semmi vonatkozásban való tárgyalására nem tart.ia magát illetéke

snek^ Remélhető, hogy a Lindor és Veér-féle beadványok flia s o nTos o r sr a julfhl^: (a ne

mzetek szövetsége előtt ja)

. Foglalkozott az UfllŐ á vitás állampolgárságok ügyevei is. A mo' narchia szetdarabolásával a vitás állampolgársági kérdések egész seregemerült fel. Az utódállamok, különösen pedig Csehország ugyanis financiális okok miatt,a nyugdíjterhek és a tisztviselők átvételének elhárítása céljából igen gyakran megtagadják a. honosság kimondását. A prágai közi-* gazgatási biróság a magyar községi illetőségi törvényt helytelenül magyarázza s ezen az .lapon keletkeznek azok az esetek, amikor területükön lakó egyénekot nem honosítanak, viszont a.* régi}.- _ (erre már nincs joga. A magyar delegátus javaslata azt l anyaorj

szágnan

kivanta, hogy az} polgárság tekintetében 1922-ben kötött konvenció ratifikálását sürgessek meg, mort ozt még sem az utódállamok, sem Magyarorsza^ nem ratifikáltak. A ligák uniója ozt az indítványt elfogadta, és az erdekeit kormányokat közvetlenül megkeresi. Beadtak o kérdéshez még egy javaslatot, mely azt indítványozta, hogy az utódallamok állampolgársági ügyeinek rendezésére a hágai/állandó nemzetközi bírósághoz hasonlóan állandó nemzetközi törvényszéket állítsanak fel, E javaslat ellen szót emeltünk, mert mi a trianoni szerződéssel teremtett helyzetet csak átmenetinél-: tartjuk és csak az egyes konkrét viták elintézését követeljük, do az állampolgároknak az uj államok szerinti k.itaszterizálásához nem járulhattunk hozza. A bizottság honorálta Magyarország kívánságát s csupán a római konfpnció megsürgetését határozta el. d CLrtzayyrx,** A három utódállam nevében a jugoszláv kiküldött tiltakozott ama kijelentésem ellen, hogy mi a trianoni helyzetet csal: átmenetinek tekintjük, mire én kifejtettom. 'hogy a paktum 19. szakasza alapján állunk, amely a revízió eszméjéről szól oly esetben, ha a fennálló szerződések alkalmazhatatlannal; bizonyulnának. - Ugyanebben a kérdésben volt egy angol javaslat is, amelyet azonb .-n. nem fogadtak el. , " A nemzetek azövotségénoljjult évi ülésen Apponyi a kisebbségi ügyekben való eljárás tekintetében három r formeszmét ajánlott megfontolásra, l.hogy a nemzetek szövetsége- ' tanácstagjainak azt a külön jogᣠmelynek alapján csak ők jogosultak kisebbségi ügyekkkőtelezó tárgyalásra előterjeszteni, s ők jogosultak a kisebbségek Cejp ' egyházi, kulturális, közgazdasági.' országos képviseletére is, törj'^wfi^ ki mindazokra az államokra, amelyek, noha nem tagjai a tanácsnak^ a népszövetségnek tagjai. 2. J vasolta Apponyi, hogy a kisebbségi eljárás során kontraű/iktórius eljárást alkalmazzanak, végül 3., hogy azokban a kisebbségi ; ügyekben, amelyekben jogi kérdésről van szó, kérjen a nemzetek szövetsége áz^ állandó nemzetközi bíróságtól jogi véloményt. A nemzetei: szövetsége ' annak idején nem tette magáévá e javaslatokat, de kimondotta, hogy azokat a tanács tárgyalja. A tanács foglalkozott is mult ev decemberében e kérdésekkel Mello-FranCo előadó azonban, napirendruterest juv-solt fölöttük. Apponyi javaslatairól azt mondotta, hogy azok eIxenaoznok a fennálló kisebbségi szerződésekkel. Lehetetlen volt szó nélkül hagyni Mello-FranCo indokolásának, egyes kifejezéseit, amelyek a kiseubsegek általános liolyzetere^ vonatkoznak, mert egyebek között azt a veszedelmes kijelentést tette, hogy a kisebbségi szerződősek csak átmeneti helyzetet akarnak teremteni, hiszen a kisebbségek végső célja az, hogy felszívódjanak a többségbe. /Folytatása következik./ i