Napi Hírek, 1926. január/1

1926-01-08 [0122]

Az Országos Természettudományi Kongresszus orvosi szakosztályának ülése. Kedden, január 5.-én tartotta ülését az Országos Természettudományi Kongresszus orvosi szakosztálya. A napirendet Tauffer Vilmos elnöki megnyitója vezette "be, melyben vázolta a kongresszus TeTaaaTait és^körvonalozta az orvosi szakosztály munkáját. Az orvostudományok fejlődésének három legfőbb alaptétele gyanán*- az orvosi," rend fokozott munkáját,az illetékes hatóságok intenzív támogatósát és a társadalon egyöntetű érdeklődését,'' jelölte meg. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a közegészségügy legfőbb hatósági irányítása orvosi kezekben van és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a gazdag prcgramm, mslyet a népjóléti minisztérium illetékes osztálya a közegészségügy fejlesztése érdekében ki*, dolgozott, az orvosok és a nagyközönség vállvetett támogatása segítségével mihamarább megvalósul. G-rósz Emil felszólalásában szembeállította az orvostudományi oktatást és a lEúíalfó munkát, kifejtve azt, hogy ez utóbbi nálunk meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Az egyetemi nktatás és a tudományos kutatás kapcaolay tát szorosabbra kivánja fűzni és ozt azáltal véli elérni, h«gy az egyetem/, elméleti tanszékei szaporittatnak, amennyiben pedig ez nem lehetséges, az orvosi fizika, kémia és biológia elméleti müve lését kivánja támogatni. Krompecherjjdöh a daganatkutatás fontosságáról szól. Daganatkutató intézef^reTáTlTtását tartja szükségesnek, ahol a korai diagnózis lehetővé tételével a rák gyógyitására irányuló törekvések könnyittetnének meg.A kutató isttézetet egyelőre az egyetem kórbonctani intézetének keretében kivánja megvalósítani. Dol_li_ng_er Gyula a rákkutatásra szánt 3alassa-alap sorsáról érdeklődik, amire Tauffer elnök válaszol azzal a felvilágosítással, hogy az alapítványt az alapító" visszavonta. Korányi Sándcr , a kutatóintézetek felállítását ez idö szerint nem tartja TeTíeTse~gesnek, Kern hiszi ugyanis, hogy az állam anyagi ereje ezt lehetővé tenné. Viszont az elméleti katedrák tanárait az oktatás nehéz munkája alól tehetmentesiteni kellene, hogy nagyobb energiával tudjanak a kutatás szolgálatába állani. Legfontosabb, hogy a fiatal búvárok itthon elméleti munkához lehetőséget nyerjenek, ámde nem ugy. hogy esetleg évekig kell várnick e^y tanszék megürülésére, hanem itthoni ösztöndijak segítségével, Nem kevesbbé lényeges azonban, hogy minél több fiatal tudóst küldhessünk külföldié Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a felszólalásokra válaszolva megál*TapiTja, hogy a klinikai állások 3zámát valóban szaporítani kell. Terve az, hogy külön klinikai státust rendszeresít, amelynek keretében a kutató munka lehetővé tétetnék számos olyan búvár részére, aki az oktatás terhei alól különben nem volna felmenthető. A kongresszus tárgysorozatának második - részletes - megvitatására tért ezután át a szakosztály. Reinbcld_Béla az elméleti tanszékek alárendeltebb alkalmazottai számára köveTelt nagyobb javadalmazást és igy lehetővé tételét annak, hogy ezek a kutató munkába bekapcsolódhassanak. l^reisz Hugó a középiskolai természettudományi iktatás hiányairól beszél. KivanaTosnak tartja, hogy a "biológiai, kémiai, fizikai, növény- és ásványtani szerfléltetc oktatás intenzivebb legyen, aaert ilyenformán az ifjúság bizonyos te mészéttudományi előképzettséggel lépne az egyetemre és az előadásokat sokkal könnyebben megérhetné. IJig ma gyakran szükség van arra, hogy az egyetemi előadások színvonala leszállittassék, ami az oktatás kárára van, Tauffer elnök megjegyzi, hogy ezen a hiányon a középiskolák uj rendszero, a reálgimnázium már sokat segített. Angyán_János a pécsi egyetem különös követelményeit teszi szóvá. /Folytatása következik./