Napi Hírek, 1926. január/1
1926-01-08 [0122]
Egészségügyi kiadás 6 11.szám, 2.lap. i_fj_.Imre József felszólalásában hangsúlyozza, hogy a klinikus feladata hármas, mTnfaszerüen kell észlelnie a beteget, kezelnie és gyógyítania;, tanítania kell és végül tudományos munkát kell végeznie. Ami az első kötelességet illeti, a helyes munkavégzés előfeltételei körülbelül megvannak, a diagnosztikai eszközök és gyógytényezök rendelkezésre állanak, A tanítás eredményessége érdekében bizonyos demonstratív segédeszközök beszerzése még sok helyütt szükséges volna. A maga3 színvonalú tudományos munka legfőbb eszközei a jó könyvtár, a jó laboratórium és a kísérleti eszközök bizony már igen hiányosak. Mivel pedig az ország mai helyzetében nem igen gondolhatunk arra, hogy minden egyetemünket tökéletesen felszereljük, helyesnek találná, hogyha centrális irodalmi katalógus megszerveztessék,ugyanígy a drága és ritkábban használatos segédeszközök országosan leltároztassanak, hogy azokhoz^esetröl-esetre bárki hozzáférhessen, Az egyetemi kutató3munka sikeres végzéséhez számos olyan segédeszköz /nyomda, oinkografia, fototechnika: stb./ beszerzését tartana kívánatosnak, ami ma még hiányzik. Vámossy Zoltán legfontosabbnak tartja a kutató egyének helyes megválasztását,az ösztöndijak helyes elosztását és a külföldi kiküldetések gyakorlati szervezését. Nagyon fontos, hogy a külföldről visszatért fiatal kutatók számára itthon a megfelelő munkakör biztosittassék, ha az egyetemi állások keretében ez nem volna lehetséges, a társadalmi szerv,a megalakulandó Széchenyi tudományos társaság, volna hivatva elsősorban arra, hogy ezeknek a fiatal kutatóknak existenciáját biztosithassa. Beszél az orvosi oktatás bizonyos követeléseiről, főleg az első orvosi szigorlat megfelelő reformjáról. Elebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, Vámossy-professzor felszólalására reTlekTava De jelenti'., hogy a külföldi ösztöndijak kérdésében messzemenő intézkedéseket tett. A Theresianum-alapitVány és az elkobzott Károlyi birtokok jövedelme teljes egészükben a tudományos ösztöndijakra fordíttatnak. Jelenti a külföldön létesített és létesítendő Collegium. Hungaricumok szerrezetét. Az ösztöndijak felhasználásának kérdésében egyetért Vámossy kívánságaival, de megfontolás tárgyává kívánja tenni, hogy kevesebb és hosszabb, v agy több és rövidebb időtartamra szóló Ösztöndíj adományoztassék-e« Ekbcn az irányban várja a kongresszus kialakuló véleményét. Nékám Lajos az egyetemi törvény megalkotását sürgeti és ezirányu követelésért öt pontban foglalná össze. 1./ A hallgatóság követelményei, öszSöndijak, ,sport, felvétel, numerus clausus stb. ügyek. 2./ Kiképzés, tanszabadság, diplomák, alsóbbfoku speciális oktatás, segédszemélyzet stb, 3. / Szervezet: tanári kar, autonómia, technikai intézetek, hivatalok stb. 4. / Helyzet és viszony az állammal, egyházakkal, törvényhatéságokkai, társadalommal szemben, interakadémiás kongresszus,, külföldi kapcsolatok, nosztrifikáció stb. 5./ Egyetemi pénzügyek, alapok, budgetcog, stb. Ezután a Széchenyi társaság feladatait körvcnalozza. Verzár_Frigyes hangsúlyozza a kutató munka fokozott dotációját» Felveti ogy sagy szabadszervezet létesítését, mely az ösztöndijak szétosztását intézne. J3cípüades_ Elemér az egyetemeken a nyelvtanulás kötelezővé tételét kiván"ja epen a külföldi ösztöndíjakra való tekintettel. A hazakerült kutatókat itthon intézetekben helyezné el. ^^IPI. Emil a közkórházi gyakornoki személyzet részvételéről beszél az orvosi munkában. Jjetre László ugy véli, hogy a gyáripar egészségügyi vonatkozású érdekképríseTetei /vegyi, gyógyszergyárak/ szintén bele kell hogy szóljanak az or~ ' vostudományi kutatásokba. Mint az Országos Vegyigyárosok Szövetkezetének képviselője felajánlja a külföldről hhzajött kutatók segítését a Melha Armand^a kutatómunka lelki előfeltételeiről beszél és a kutató intőTeTeF tanácsába az egyházak képviselőit is kívánja belevonni. Kenyeres Balázs az orvosi biológia tanszékének rendszeresítésével kapcsolatosan Tgen fontosnak tartja, hogy a tárgykör pontosan meghatároztassek. Az első orvosi szigorlat reformját Vámossy felfogásával szemben aggályosbak tartja, majd a törvényszéki orvostan fontosságáról beszél és sürgeti a két egyetemen való tanszékek betöltését. A törvényszéki szakértők mint a tudemányos munka elsőrendű tényezői,nagyobb javadalmazásban részEsitendök. Ezután szól még a tudományos intézetekbei) müködö segédszemélyzetről, /Folytatása következik./
