Napi Hírek, 1925. október/2

1925-10-24 [0117]

• ' Rokovszky Iván bolügyuinisztor bejelenti, hogy a névjegyzékek összeállításának és kiigazításának régi rendszere egészen elavult, Licit hisz r. 'másolások folytán a hus

r esztendővel. bej egyzett név>_ ncmár egészen másképen szerepel. Ezentúl a nej-jegyzék készítésének munkája gépies utón történik. Ma rendelkezésre állanak már olyan gének, amelyek*^ -kel biztositható, hogy a névjegyzékek és más egyéb választási nyomtatványok 3okkal hamarább elkészüljenek. Ehhez természetesen befektetés szükséges, amelynek fedezetéről gondoskodni kell. Az erkölcsrendészeti célokra x felvett összeg,valóban 11 cn elegendő,orra, hogy a bclügyminisztcriuubizonyos crkölcsrcrkdészcti intézményeket maga tartson femn. Ezt az összeget a belügyminisztérium áten- . gedi a társadalmi szervezeteknek, amelyek a társadalmi gyűjtések revén fenn tudják, tartani az intézményeket. Köszönetet fejezte ki 'az előadónak, ho^y erre folhivta a közvélemény figyelmét, mert őzen a téren nagyon sok tenni való van, . Peyer Károlynak azt válaszolja^, hogy annak idején nem kidolgozott javaslatot, honon csupán a közigazgatási reform alapelveit vitte ankét, elé, melyen csupán főispánok és alispánok, hanem egyetemi tanárok,; politikusok és a nem közigazgatási rdform összes kompetens tényezői is resztvettek. Az ankéten igon sokan arra az álláspontra helyezkedtek,^hogy manapság telj es/Lehetetlenség összefüggő közigazgatási reformot csinálni és ezért ejtette el eredeti torvet es határozta azt el, hogy a halaszthatatlan kérdés dolgában külön javaslatokkal lép a törvényhozás elé. Sajnos, a nemzetgyűlés ann^yira cl van foglalva fontos adninisztrotvi feladó-'J tóival, mint a költségvetés stb, hogy a sürgős javaslatok sem kerülhetnek olyan gyorsan tárgyalásra, mint az kivánatos volna. A kormány belügyi téren a kisebb törvényjavasl. tok egész soro- £ zo tóval szándékozik a közigazgatás sürgős ref orvrjoit méyvolósitrrei. A fővárosi törvényt már lctárgylta a nemzetgyűlés, a törvénybetósági^bizott-jfl sági törve:-' a ház előtt fekszik, a fórumrendszerek megváltoztatásáról ^ {§ zóló törvény pedig, amelyet a legfontosabbnak tart, most van előkészítős alatt. Közigazgatásunk tulterheltsegőnck egyik főoko a fellebbezési fő- ' ru;-rendszer részben komplikált, részben túlságosan bőkezű volta. jmelcsl'Cgcs hogy apró kis ügyek felkerüljenek a miniszterig-és ép olyan feles-i leges, 'hog^y tisztán országos politikai és tisztán országo kormányzati jollogü kérdések a minisztériumok KiáxKtss döntése előtt a közbecső főru-j mok egész során tárgyaltassanak, Az orrcvonatkozó anyag készen van, a belügyminisztérium és a takarékossági bizottság foglalkozott velo ós valószínű, hogy meg ebben az ülésszakban a-nemzetgyűlés elé kerülnek. Az ügyek gyorsabb elintézésére vezetett az árvaszéki ülnökökre vonotkouó részleges gyámügyi reform is, nig a törvényhatósági életben az úgynevezett kis- M gyülcsokre.vonatkozó törvény fog egyszerűsítést és szokszerüsitőst jelenteni. Peyer Károlynak o főispáni állás kérdésében előadott velőmé— nyét nem osztja, mert a Magyarországon kifejlődött önkormányzati rendszer Jj az 18484ban elfogadott miniszteri felelősség elvével csal:, ugy egyeztethető össze, ha a miniszternek van egy tőle függő és ellenőrző közege a törvény- . hatóságnál. A városok, illetőleg törvényhatóságok bizottságainak ujjáalkotásáról szóló törvényjavaslat már két esztendeje a nemzetgyűlés előtt jj - fekszik. £-*L<r-^i>~-i Részletesen kitért ezután a Itülföldiok jelentkezesének kérdésére. Magyarországon az 1879-ből való ptnHiiw^ági törvény ős.az 1903:V törvénycikket, amely a bevándorlásról szól, sohasem hajtották'végre a gyakorlatban, sőt a bevándoroltai:, ha néhány évig itt laktak, folHj hábqrodássol utaoitóttá!: vissza, 'ha valaki, ezeknek a kérdéseknek rendezését kiyaiita, bár külföldön a honossággal kapcsolatos kérdéseket hin-^ don tt sokkal szigorúbban kezelték. A trianoni békeszerződésnek az optá- . 1ására vonotkkzzó rendelkezéseit ép ilyen könnyelműen kezelte a közönség. I Ugy látszik Peyer Károlyt is az a sajtó>propaganda tévesztette meg, amely . Ugy állitjc be a dolgot, mintha a külflöldiek jelentkezési kötelczcttségő—l riek az vol;:t a célja, hogy a külföldiokot általában kiutasítsák. /Folytatása következik/