Napi Hírek, 1925. október/2
1925-10-24 [0117]
/Rakovszky lyán belügyminiszter • beszédének folyt/. Ez tévedés, egyszerűen arról van sző, hogy azok a külföldiek, akik'az országban letelepedtek ás esetleg 30-40 éven át seri rendeztek honossági kardosukét, bár ez tőlük elvárható lett volna, nőst ;r endbehezzák azt,amit eddig elnulasztottok. A sojtóboh megjelent közlemények gyakran tudatosan összocscrkolik a külföldieknek az országba való beutazását, vagy átutozá sát. o letelepedés kérdésével ^ oz ezzel kapcsolatos jelentkezés szempontjából. Mcgállanitja, hogy nálunk annak o külföldinek, oki két hónapnál rövidebb idorcjön'az országbo, sémivel sem kell többet tennie, mint bárhol külföldön. A szállóbon ki kell töltenie a be- és kijelentőlapot. Csok oz o különbség, nogy nálunk ké^példányban kell kitöltenie, ouiiiok oz. o nagyorázoto, hogy takarékossági szempontból ily uódon kerüljük el a lenásolási költséget a nyilvántartások számáro. A letelepedésre oz 1903-V. t. c, tonotkozik,_amelynek pontos végrehajtását husz esztendőn keresztül elmulasztották, örökké non lehet elhalasztom ennek végrehajtását. Minthogy Peyer a külföldről beszélt, ő is orra hivatkozik, hogy mit csinálnak a külföldgn a letelepedés körül. A kivándorlási osztályban tizezer számra vannak asszonyok,^ apró gyermekek, akiknek családfenntartója kinn él, Amerikában és hozzátartozóikat nem lehet kiküldeni. Amerikával szemben ezt az eljárást senkisem kifogásolja. Hivotkozik Anglia és Franciaország példájára és arra, .hogy Ausztria milyen szigorú rendszabályokat alkalmaz az idegen munkásokkal szembon. Nem látja be, miért voma szükség arra, hogy o magyar munka- ; sokhak konkurrenciát okozzon egy nem mogyar állampolgár, oki estik most költözködött be. elismeri, hogy oz intézkedések életbeléptetése és vég- * rchojtáso bizonyos nehézséggel jár, de ezt csak átmeneti dolog. Azok.; az emberek, okik állampolgárságuk rendezetlensége folytán ma még nehéz helyzetben yonnok, megkopjál; o maguk igazolványát. Nincs '. ok ezen a terén semmiféle aggodalom, mert ok nélkül senkit ki nem utositanak. Azoktól a honpolgároktól, akik becsületes munkát végeztek, nem tagadják, meg a honosságot, ha kérik, de ennek az ügynek le kell bonyolódnia. 0 maga minden köiu.yobbséget megadott, a. minisztériumban a légiibe:,álisobb rendeletek adta ki, hogy oz adatoknak bármiféle igazolását el kell fogadni. Egész könnyelműen '• természetesen nem járhat el a minisztérium, mert hiszen itt közjogi kérdés eldöntéséről von saó. Peyer Károly hongsulyozta,.hagy szovait nem azokra értette, akik most jönnek a külföldről és le akarnak telepedni, hanem ozo ro, okik már évtizedek óta itt lóknak és családot alapítottak. Ezekre vonatkozólag kéri a zaklatások mellőzését. A bizottság ezután a felszólalás után o költségvetést áltolánosságbon^elf ogadta Áttérve a rész letes tárgyalásra, a belügyminisztérium költségvetésének harmadik ciméhez Peyer Károly szólalt fel. Kevésnek tartja azt az összeget, amit a miniszter a leánykereskedelau elleni védekezésre és az erkölosrondészeti hatóság költségeire felvett. Ezzel kopcsolotban megujitja azt a már ismételten előterjesztett kívánságát, hogy o rendőri ellenőrzés alatt álló házakat tolepitsék ki a külső" perifériákra ? és különösen vigyék el az iskolák közeléből. Ami a nemzeti munkavédelmi hivotalt^illeti, o munkásság ennek működésétől egyáltalában nem fél, ennek semmiféle szerepe a gazdasági harcokbon a jövőben sem lesz és ezért sokalja az o célra „ ' előirányzott 35 milliárdot. Rakovszky Iván belügyminiszter mindenben elismeri annak helyességét, ^ouit- Peyer Károly az erkölccsrendészetről mondott, de oz ellenőrzés alá eső lakások vagy házak kitelepítésének o lakáskérdés megoldhatatlansága áll útjában. Elhiszi, hogy Peyer képviselő és pártja nem szereti a nemzeti munkavédelmi'hivatalt, ő azonban szükségesnek tartja. Ez nem sztrájktörő szervezet, hanem a lakosság érdekében felállitott intézmény, hogy sztrájk esetén a városok lakossága nem maradjon világitás, viz, közlekedési eszközök nélkül és a csatornák is működjenek. /folytatása következik/ nRS/Aní) , rKVi ;.,, ik
