Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-17 [0116]

/Eckhardt-./ Ez azonban nem következett be, s a mezőgazdaság ma is hitolinsegben szenved. A Vass-féle akcióval kapcsolatban kijelenti hogy nálunk túltengő kereskedelmi osztály fejlődött ki. Hosszú láncolat van a, különböző fajú kereskedők között, akik oly nagy számban élnek az országban, de különösen a fővárosban, hogy eltartásukra ez a fogyasztókozonseg nem képes. E kereskedelem egy részének szükségszerűen el kell fi pusztulnia es itt bizonyos beavatkozás szüksége, kényszerítő rendszabályok igénybevétele feltétlenül fennforog. Ami a kartelleket illeti, azok ^tekintetében is szükség van beavatkozásra!. Igénybe kell vennie a kormánynak minden rendelkezésére álló eszközét, hogy az erkölcstelen kartellpolitikának határt szabjon. Épen ezért ki kell egészítenie akcióját a népjóléti miniszternek a kártellek vizsgálatára is, Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel ismét, s elismeri hogy az ipari cikkeknél jelentkezik elsősorban a dragitas. Ennek két oka van. Már rámutatott Eckhardt képviselő arra, hogy .~z • autonóm vámtarifa érvényben van és hogy azokkal* az országokkal, amelyekből ipari behozatalunk származik, nincsen kereskedelmi szerződésünk. Ez abnormális állapot,^ mert ^hiszen a kormány sem tervezte, hogy xz autonóm tarifa tételeit á, Landóan érvényben tartja. Az ipari ciki-: k aránylagos drágaságának másik oka a _ helyzetnél: az a természetes következménye, amely, az önálló vámterület folytán állott elé. Természetes következménye annak, hogy Magyarország mezőgazdasági téren exportállammá válik és külön ipart is akar magának teremteni. Ha azt akarjuk, hogy iparunk legyen, ez nggy elvi kérdés, am..ly fölött a nemzetgyűlésnek és kormánynak ~k.ll döntenie. A kormány azon az állásponton van, hogy jgészséges magyar ipart teremteni nemcsak egyes ipari köröknek,'Hanem az egész országnak érdeke, elsősorban a mezőgazdaságnak, mert végeredményben egyedül a mezőgazdaság•nem tudja azokat a terheket elviselni, .melyeket Csonkamagyarországnak hordoznia kell. Ami a mezőgazdasági hitel kérdését illeti, osztj >• azt i felfogást, hogy többtermelésrol nem lehet szó Magyarországon addig, amig

a

hoszszu lejáratú hitel és az üzemi hitel kérdése megoldást nem nvor, A kormány mindent elkövet, hogy e téren eredményt érjen el. A Nehézség nem a szanálás következménye, h.*nom ált .-alános világjelenség. Mindazokban az országokban magas a kamatláb, amelyek forradalmakon mentek át, vagy legyőzött államok,^ mig ezzel szemben, a nyugati államok sokkal konszolidáltabbak. Magyarországon az •:, hitel, amelyet a mezőgazdaság nyerhet, - bármilyen áldozatokat hozzon is az állam - még mindig sokkal drágább, semhogy azt hosszabb idoro igénybevehetné- a gazdatársadalom. Láttuk, hogy az az inte'rim huszonkét millió iranykoronás hiteÍ|vWelyet a külföldi hitel megérkezéséig kiadott a kormány, csak olyan Éltétel rrmllett volt rendel-,m kezesre^bocsátható a mezőgazdaság részére, amely nem felelt meg a mezőgazdaság ^vis zonyain dm Túlságosan drága volt s a mai napig nem is igen vették igénybe. Ebből kiindulv . a kormány két más megoldáson fáradozik. Az egyik az, hogy lehetőleg rövidebb lejáratú három-negy eves Hitelekre szerezzen a mezőgazdaságnak --lkaimat, amelyeknél sokk ..1 olcsóbb k.an t lábat lehet elérni. De folytatja a kormány a,, tárgy "alasok ..t . másik irányban is, s reméli, hogy el lehet érni azt, hogy b .rmikor visszafizethető legyen eZ a hitel, meg pedig esetleg záloglevelekkel is. Ebben az esetben eleget tehetne a kormány legalább átmenetileg annak a szükségletnek, amely ma mutatlozik s fennmaradna az a lehetőség, hogy később

; olyan kamatlább mellett jusson hosszabb lejáratú hitelekhez a mezőgazdaság, amely viszonyainak jobban megfelel. A.2 egyenes és-közvetett adó közötti viszonyra nézve mindenben osztozik Eckhardt•Tibor felfogásában, itt azonban a tempóról van sző, amelyet csak fokozatosan lehet gyorsitani. Néhány éven belül helyes arány alakul ki a fogyasztási és egyénesadek között. Kell is, hogy helyes arány alakuljon ki, de ez nem történhet meg olyan gyorsan, hogy emiatt a pénzügyi egyensúly yeszélybe kerüljön. Különösen ártalmas volna ez abból e szempontból, ha az egyenesadóknál .... • " . olyan terheket akarnánk erőszakoltan keresztülvinni, melyek a tőkeképződést lehetetlenné tennék, sot a külföldi tokét is -elriasztanák országunkból. /Folytatása következik./