Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-17 [0116]

/& 33-as bizottság kilenöedik folytatása/ / Bethlen/ u

a, amikor az adók meglehetősen nagyok, tényleg hiba van ez nek kivetésénél és behajtásén 1 is, de az adminisztrációnak bizonyos' idő kell amig a kivetésre kellően és igazságosan keresztül tudja vinni. Más országokban is hosszú processzus volt, amig a jövedelmi adó igazságos kivetése lehetővé vált. Ne higyjük azonban, hogy Magyarország az egyenes adókhóllmeg fog tudni élim. Mi sajnos szegónyország vagyunk. x

gaz, hogy földünk jó, azonban más országokban, ahol a városi fejlődés sokkal nagyobb, az ingó tőke sokkal több s az ipari vállalkozás mérhetetlenül nagyobb arányokat ölt"-tt, ott az egyenesadók,amelyek a vagyont érintik, természetesen sokkal nagyobb hozadékot is adnak,' meg egy aránylag szegény ország bizonyos fokig mindig rá lesz utalva a közvetett adókra, csók a termelés fejlődésével, fokozatosan térnek át abba a pénzügyi irányba, amelynek . ; jövedelmi és vagyonadó alkotják bevételeinek főrészét, hivatkozik e tekintetben az angol példára, ahol a háború után olyan adókát kellett^ behozni, amelyekre békében gondolni sem mertek volna. Ha olyan gazdag állam mint amilyen Anglia ezt tette, nem lehet azon csodálkozni, ha egy sarkaiból, gondolkozásából, vegyonából téliesen kiforgatott állom, mint liagyarorszgg csak ugy]talpraállani, hogy kénytelen volt átmenetileg sokkal nagyobb mértékben hozzányúlni a fogyasztási és közvetett adókhoz, M#- A bizottság en^délyével ezután Baross ános, a kispolgárok és földmivesek pártjának nevében inditványt terjesztett elő, ^amelyben arra hivja fel a pénzügyminiszter figyotoáét, hogy a mai drágaság és a közgazdasági élet vérszegénysége közepette a lakosságot túlságoson zaklató kíméletlen adóztatást enyliitse méltányos részletfizetési lehetőségek engedélyezésével.Ugyanezt kérik a forgalmiadé bírságokra nézve: i^p. Végül a nagybirtok" ok vagyonváltságaira vonatkozó, ' ' részletes jelentés előterjesztését kérik a legközelebbi ülésre. . : ^ Baross János néhány szóval meg is indokolta indítványát, hangoztatta, hogy az ellenzék aggályai, amelyeket a szanálási törvény tárgyalásakor hangoztatott, helyesek vol«tak, mert a bekövetkezett események' igazolták azokat. Bebizonyosodott, hogy a külföldi* kölcsön felesleges volt. Pénzügyi politikánkból hiányzanak a közgazdasági és szociális szempontok. Pénzügyi intézkedéseink maguk után vonták a középosztály elszegényedését, olyan aránylagos eltolódást okoztok a vagyonelosziásban, amelyeket^előrelátó, politikának nem szabad figyelmen kivul hagyni•Felhívja ok kormány figyt mét orra az elvre, hogy adóztatni csak addig a mertékig lehet, ameddig az állam szempontjából feltétlénül.szükséges. Az a 63 millió aranykoronás: többlet; amely az adózás tekintetében mutatkozik evvel az elvvel ellentétben áll. A nagybirtok vagyonváltságföldek 450.000 katasztrális holdat tettek ki. Izeknek értékével szanálni lehetett volna --agyarországot.ks ez a terület elolvadt. A kormány összekapcsolta a foldvagyonváltságot a földreformkerkesével, elsősorban o váltságföldekből elágitvén ki az igényleket. A, kormány tehát evvel az intézkedésével a nagybirtokokot mentesítette a feldbirtokreform alól, holott azoknak értékével külföldi kölcsön nélkül is talpraállithattuk volna az országot. A kereskedelmi szerződések kötésénél tényleg érvényesülnie kell a szociális és közgazdasági'szempontokon kivül a külpolitikai szempontoknak is, ezt azonban nem látja. A miniszterelnök helytelenül tette, hogy a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatban oly nyilatkozatok hangzottá.: el, melyek ugy állították be a kérdést, mintha Magyarország tönkremenne^ ha nem köti meg a kérdéses szerződéseket. Bbben igaza van a ninis^torelnöknek,de ki kell jelenteni, hogy komoly- ellenzéki Oldalról ilyenformája nyilatkozatok nem hangzottak el, viszont emlékeztet^ arra, hogy a szanálási törvény tárgyalása idején a kormány is hasonló hibába esett, mikor azt hirdetne, hogy tönkremegyünk,ha a külföldi kölcsönt meg nem szerezzük. Amennyire helyes volt Franciaországgal megkötni a kereskedelmi szerződést, ép annyira helytelen volt a 70 milliós némöt nemzettelvaló megállapodást figyelmen kivül hagyni. A németekkel előbb meg kell volna ketni a .szerződést mint a csehekkel, mert Csehország különben is jobban reánk van utalva a szerződés megkötése tekintetében mint mi Csehországra, kéri iiu itványáhak elfogadását. /Folytatása következik/