Napi Hírek, 1925. szeptember/2
1925-09-17 [0116]
/A ea-as bizottság üléséréi szóló tudósitás hetedik folytatása./ /Vass/ Meg kell állapitan amit felszámíthat a termelőtől a nagykereskedőig terjedő forgalmi etapéban bármilyen reális legitim címen a nagykereskedő ós mi az & plusz, amit mint nagykereskedői hasznot hozzá lehet számitani. Ahhoz nem járulhat hozzá a kormány, hogy a k^t ár közötti spannung fluktuálhasson, mert ha van drágitás, az itt mutatkozik meg.. Az ankétek során voltak tárgyalások a malmokkal, de azok még nincsenek lezárva. A malmok képviselői az árakkal kapcsolatban hivatkoztak arra^ hegy az exportra kell gondolniok. ' • Viszont az exportlehetőség ma még nem alakult ki teljesen. - Ami a vendéglősökkel lefolytatott tárgyalásokat illeti, a vendéglős ipartestület azt Ígérte, hogy ötszáz olyan vendéglőt fog bejelenteni, amely vállalkozik a tizenötezer koronás menü. bevezetésére. Ehelyett azonban csak 12* vendéglő jelentkezett. Az a színezete van a' dolognak, mintha a vendéglősök nem akarnák e menürendszer bevezetését elfogadni. Azonban ezzel szemben is van a kormánynak fegyvere, amennyiben a menü kiszolgálását vállaló vendéglökre nézve fényűzési adó tekintetében bizonyos kedvezményeket adhat, mig a. menürendsze-rtöl vonakodó vendéglő ebben a kedvezményben természetesen nem részesülne. Armaximálásról szc sem lehet a szabadforgalomtan. Az ármérséklés kérdésének tekintetében tenát az előbb emiitett eljáráson kivül csak az áll módjában a kormánynak, hegy a legitim kereskedelem etikai érzésére hivatkozik. Másik fegyvere a kormánynak az uzsorabiróság, a harmadik pedig a közönség felvilágositása, hogy az irányárnál többet ne fizessen, Kijelentette végül a miniszter, hogy a drágaság letörésére irányuló akciója megindítására nem a fejlapok cikkei indítottak őt, hanem mint népjóléti miniszter kötelességének tartotta a tárgyalások megkezdését annál inkább is, mert a forgalmiadó csökkentése után, amely 4—fi százalékot is kitett volna,^egyáltalán nem látott olcsóbbodást. Feyer Károly viszonválaszában tiltakozik az eilen a beállítás ellen, mintha a ma felhozott kérdéseket taktikai okokból hozták volna ide. E kérdések előhozásával nem akarja a ^'szanálás müvét kompromittálni, de a terhek megoszlását nem tartják célszerűnek és helyesnek s épen a terhek igazságosabb megosztása érdekében szólalt fel. Eckhardt Tibor szólal fel ezután, A mezőgazdasági termelés minden produktuma aranyparitáson alul van, Ha tehát Magyarország a világ legdrágább országai közé tartozik - amint ezt a népszövetségi^főbiztos is megállapította - akkor a drágaságot a2 ipari termelés számlájára keli irni. A helyzet tényleg az, hogy a közszükségletet kielégítő legegyszerűbb cikkek ára is oly magas, hogy a közönség nem tudja megfizetni. Nagyon helyes volna, ha a népjóléti miniszter azt is megvizsgálná, hogy a belföldi gyári '.. ipar s elsősorban a textilipar milyen mértékben éf vissza azzal a helyzettel, amelyet a vámvédelem nyújt neki. Igazat ad a pénzügyminiszternek, hogy előbb pénzügyi téren kellett rendet csinálni s csak azután jöhetett a gazdasági -regeneráció. Ennek első fázisán már tul vagyunk s igy szóba kellett végre kerülnie annak- a ténynek, hogy az: állam bevételeinek négyötöd része közvetett adókból származik. Hozzá kell fogni az egyenesadó-rendszer kiépítéséhez s annak nagyobb jelentőséget kell juttatni a költségvetésben azáltal, hogy a köz-^ vetett adókat fokozatosan háttérbe kell szorítani. A legfontosabb problerpa a termelés fokozása, ennek azonban nagy akadálya a mindennapi'elet drágasága. Az ipar túlzott pártolása ugyanazt a helyzetet fo 0 ja megteremteni, mint amelyet, a kereskedelmi hitelek tulssott igénybevétele okozott a,nagy-* bankek helyzetében. Látszólagos nyereség fog mutatkozni, de végeredményben tönkremegy az ipar. Sürgeti a mezőgazdasági hitel rendezését, mert ez a termelési | ág az ország legfontosabb ágazata, amely mellett az iparpártolás is csak annyiban^indokolt, amennyiben a mezőgazdasági termelésben a maga természetes létfeltételeit megtalálja. A munkásosztálynak is érdeke, hogy mezőgazdaságunk boldoguljon, á épügy érdeke az iparnak, kereskedelemnek^ is, mert gazdasági életünk alapja az agrártermelés. A szanálási_akció indokolásában azt hozta fel a kormány, hogy ha sikerül megszerezni a külföldi kölcsönt, megindul a külföldi magántőke beáramlása. /folytatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
