Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-17 [0116]

' /A 33-as bizottság lile súrol szőlő tudsitás he bcXoik folytatása./ kg* <# /Bethlen/ Visszautasítja azt az állítást, aintho p népszövet­ség befolyást gyakorolt volna. kereskedelmi sz rződésok kötése t kinte* tében a magyar kormányra.. Semmiféle külföldi nyomást a magyar kormány nem akceptált. Kori r beadott határozó ti javaslat elüt.- sitását, mert a bizott­ságnek nem hivatása, r drágaság kérdésével valő foglalkozásmásrészről a kormány ugy is teljesiti kötelességét s folytatja a drágaság elleni akciót. Ezután Bud János pénzügyminiszter szőlal fel. Csupán -gyes rész­letkérdése!: racgvilági&á&ára. szoritkozik. Sajnálattal áMíapitja meg, hogy mint Magyarországon a legtöbb kérdésből, ebből is pártpolitikai szempontokat emelne!: ki. Az csszehivást megindokoló képviselő c megál­lapítására r zt fogja válaszolni - amit száz év óta. nem tudtak megoldani - hogy rz adózás kérdésében mindenki a jövedelme és vngyona arányábon biráltessék el. Valóban ez volna o legigazságosabb mód de ezt a z államok még rl:kor sem tudták koresztülvinni, amikor sokkol szerényebb adókul­csokkal is meg lehetett elégedni s a maga részéről teljesen kizártnak tartja, hogy ma meg lehetne valósitani. Másutt is ugyanaz oz adórendszer van érvényben mint nálunk, vagyis egyenesadók mellett közvetett adók va_nnak. Az arányok között nagy eltolódások nincsenek. A közvetett adók módszere ugyanis sokkal alkalmasabb arra, hogy az állam megfelelő bevé­telekkez jusson. Minden pénzügyminiszternek csak egy politikája lehet, még pedig az, hogy ezt az erősen kiélezett aranyt lehetőleg mérsékelje s hogy az egyenesadók helyesebb arányban szerepeljenek a költségvetés­ben. Ez a szándék benne is megvon. A kormány adópoliükáját nem a nép­szövetség parancsai irányitják. Azt mondotta PeyeV* képviselő, hogy az egyenesadő tekintetében nogy anomáliák vannak és a földbirtok nem visel elég terhet. A földbirtok teherviselésénél a jövedelemadóhoz a földadót is hozzá kell számi tani. Különben is a földbirtokot lehet legreáliseb­ban megfogni.}! tőkejövedelem megadóztatása a legnehezebb. Természetes, hogy ennek a kategóriának is meg kell lennie a jogának arra, hogy indokolt esetben panaszt tehessen adókivetések kérdésében. Ami az adóhátralékokat illeti, valóban vannak hátralékok minden vonatkozásban s ezek jórészt a mult évi rossz termésből származtak. Nem lehet egyoldalúan ugy be­állitani a kérdést, hogy 8 forgalmiadó s általában a fogyasztási adók csak a városi lakosságot terhelnék. Az ái^am pénzügyeit csak áldoza­tokkal lehet rendbehozni. Az ország helyreálutasának hárem feltétele van: a pénzügyi helyreállítás, ozután a gazdasági ' „ ' eljárás, végül a szociális eszmék megvalósítása, amelyek logikusan^következnek egymásra. Ma mar a második etapéban vagyunk. Kéri Peyer Ká-afcynak a *jo- • I védelmi adó megkétszerezésére tett inditványátak,amely végeredményben a vagyon konfiskolását jelentené, elvetését. Túlfokozott jövedelmi adókkal vagyon ós tőkeképződést elérni nem lehet. Nálunk különben ha kis áremelkedés-mutatkozik, mindjárt drágaságról beszélnek, teplatt ná­lunk ma /Lefelémenő ártendencia mutatkozik. Mindig az általános irányzat a mérvadó. Ha a forgalmi adót leszálltjuk, ezzel nem tesszük olcsóbbá az árakat, mert azok a világpiachoz igazodnak. A lakosságról minden felesleges terhet le kell venni, de nem szabad a másik végletbe esni, azzal, hogy oz állam érdekeit kockáztatjuk, E pillanatban a gazdasági megerősödés utján vagyunk és annak ügyét jobban szolgáljuk, ha minden oldalról megtárgyaljuk a felvet..'dő kérdéseket, azonban távúitartjuk a kérdések tárgyalásánál a pártpolitikai szempontokat. Ezután Vacs József népjóléti miniszter szólalt fel. A vita során tebbizben felvetődtek azok a tárg yolások, amelyeket^leg­utóbb az egyes kereskedelmi érdekeltségekkel folytatott a drágaság csökkentése céljából. Ezeknek az ankétoknak nem oz a céljöVihogy szoci­ológiai ^szempontból tárgyalják azokon a drágaság kérdését, hanem azo­kat azért hivta össze, mert felhangzik az a panasz, hogy oz egyes cik­kek árait indokolótlonul hajtják feí bizonyos kereskedelmi érdekeltsé­gek. E panaszok mibenlétét próbálj a.vizsgálni az érdekeltek bevonásá­val a kormány, hogy az esetleges anomáliákon segiteni tudjon. Az an­kétek célja tehát az, hogy a termelői árat mint folyton változó x-et és a másik oldalon lévő nagykereskedői árat y-nak véve a kettő közötti viszonyt á_. ..api tjük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents