Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-25 [0116]

/A MAV.állandó dijozabási bizottsága ülésének folytatása I. / Ez alkalomnál rámutatott orra, hogy az államvasutak költségvetését két olyan súlyos tétel terheli, mely o békebeli időszakban nem szerepelt; a létszámcsökkentés és 9 megszállott területekről kiűzött alkalmazottak ellátására nyugdij cimén kereken 345 milliárddal nagyobb kiadás hárul az államvasutro mint békében, íhhez jön még a kölesönszolgálot fedezésére szolgálé 121.5 milliárd, mely a háború előtt szintén nem terhelte az üzleti kiadásokat. Különös gonddal foglalkoznak az államvasutak a•tranzitforgalom kérdésével, mely gyökeresen csak ojkülföldi kötelék-di.jszabások és ezzel kapcsolatos forgolom-megosztási egyezmények teljes kiépítésével lesz megoldható; az átmeneti idcre igen jelentós tronzitókedvezményeket léptettek , életbe, amelyeket a szükséghez képest állandóan kibovitenek. Az átmeneti v forgalom összmennyisége 600.000 tonna, ami az összes forgalomnak mintegy 3.5 k'-a. -A közvetlen külföldi köteléki árudijszabások fokozatos kidolgozása, megkezdődött. Az első és legfontosabb ilyen díjszabás:^ á magyar-osztrák^ folyó évi július 1. óta már érvényben van; az előmunkálatok folyamatban vannak a magyar-adriai dijszobásra nézve is, amelynek kidolgozásáig az átmeneti időre a jugoszláv és olasz vasutak által engedélyezett^kedvez-r menyeket október 1-től hirdetés utján érvényesitik, a magyar részről hirdetett kedvezményeket pedig megfelelően kibővitik. folyamatban vonnak továbbá az előmunkálatok a német-magyar

7 . magyar-román, magyar-jugoszláv ós magyar-csehszlovák közvetlen díjszabások, továbbá több olyan külföldi állata egymás között való forgalmára szóló közvetlen díjszabás kidolgozására nézve, melyekben a magyar vonalak átmenetileg vannak érdekelve. Előadásának további folyamin rátér ama nagyobb jelentőségű kérdésekre, amelyeknek megoldása az államvasutak igazgatósgát ezidószerint foglalkoztatja. ->zek között első helyen áll a helyiérdlekü vasutak jogviszonyainak rendezőse és dijszobási különállásának kérdése. Ez utóbbi a szállító közönség és a gazdasági érdekeltségek körében a legtöbb panasznak kútforrása. Az államvasutak igazgatóága már huzamosabb idő óta behatóan tanulmányozza ennek a közgazdasági életre oly nagyfontosságú kérdésnek kielégítő megoldását, s arra meggyőződésre jutott, hogy kétségen kivül a dijtételek-. nek az össztávoxságra való egységes átszámítása volna a legkielégitőbb megolád, amint ezt a környező államok csaknem kivétel nélkül megtették. Ez azonban-. • szoros összefüggésben van a helyiérdekű vasutak jogviszonyainál: küszöbön állő rendezésével s igy máról-holnapra meg nem oldható, Bzért az átmeneti időre más megoldást kell keresni. Ilyeij.iek kínálkozik a tört díjszámítás•esetén felmerülő többszörös kezelési iTTöték bizonyos hányadának elejtése. Végeredményben mindkét megoldási mód az államvasutak bevételeinek igen jelentékeny csökkenését okozza, amelyet megközelítőleg sem ellensúlyozhat az egységes átszámítás esetére várható forgalomaaelkedóa . E bevételi csökkenés^ okvetlen gondoskodni* kell,, ha. a pénzügyi egyensúly fenntartását veszélyeztetni nem akarjuk. Igen hálás volna, ha az érdekeltség köréből rámutatnának azokra a lehető intézkedésekre, melyek alkalmasok volnának az előálló jelentékeny bevételi hiány fedezésére.| Előkészítés alatt van a magyar üzletszabályzat átdolgozásának ügye is az uj nemzetközi árufuvarozási egyezmény nyomán, továbbá a reexpediciós határozmdnyok teljes'átdolgozása főképen annakr tartósával, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedeleronek Budapesten való közvetítése olósegittessék. Epénkén foglalkozik továbbá a MÁV. a mindinkább erősbödő kozuti autóverseny folytán esetleg szükséges intézkedések kérdésével, omelyne kellő megvilágítására ^ nagyterjedelmü anyagot gyűjtött össze. Legfontosabb feladatnak tekinti végül a reformoiijszabások folytatólagos revizióját és továbbfejlesztését, amihez a jövőben is keri a bi^O^tság tagjainak, a hazai érdekképviseletek kiküldötteinek értékes támogatását. \^j£xÁtro£brút KmJtmrcfiAH '/_ A napirendhez elsőnek Gyömroy Sándor, a keresk\odelmi es iparba miara titkára kért szót, aki a megjelent; érdekképviseletek nsvében kijelentette, hogy a leghatározottabban elítélik az idei terméseredményen erter kesitésc körül felmerült nehézségek alkalmával az állativásutok tarifapolitikája ellen intézett támadásokat, mert^politika iránt a logteljesebb bizalomnál vannak és tiltakoznak olyan törekvás ellen, amely a vauit ev:t július hó 1-én életbeléptetett árudijszabási reform keretében érvénycsült vezető gondol ttok és alapelveik; feladásaira és'ezzel kapcsolatban a régi aradi jszabási rendszer visszrállitásáro irányul./Folytatása következik/