Napi Hírek, 1925. május/2
1925-05-19 [0108]
^ ^ A bizottság viszont nogallapitja, hogy a román hatdságolaiak es az eljárása belcütliözik a vallási és c. polgári szabadságba. Marosvásárhelyen a városi iskolához az dkirályságbdl neveztek ki oktatókat 6s az oktatás nyelvét románná tették. Ugyancsak Marosvásárhelyen a fa- és fémipari iskolába csupán román ajkú gyermekeket vesznek fel. Tordán a református leány középiskolát az állam 1919-ben átvette és az oktatás nyelvét románra fordította; a régi tanárokat elmozdították, noha azok letették a hűségesküt. A tordai református egyház uj iskoláját csupán ipgániskolnként engedélyezték, amely nem adhat hivatalos értékű bizonyítványokat. A régi magyar tankönyvek használatát eltiltották, de uj könyvekről nem gondoskodtak. Több tankönyvkereskedést bezártak, A negyedik alpont alatt a bizottság előadj^, hogy igen sok pno nasz merült fel a vizsgarendszer ellen, még pedig ugy a tanitdk, mint a tanulók vizsgáztatása tekintetében. A kormány rendelete értelmében az.cgész vizsgát román nplvon kell letenni a növendékeknek, ami ast a célt szolgálja, hogy n tanulűlc no kerülhesscnok fel a középsikólába, A miniszter valamennyi tanítót kötelezte, hogy nemcsak a román • nyolvból, hanem a román földrajzból, történelemből és alkotmányból is vizsgát tegyen. Ez a vizsga emellett igen költséges, mert a tanítóknak Nagyszebenbe kellett utazniok, ahol a vizsgák két napig tartottak. A vizsgák olőbészűlotei szükségessé tették azt is, hogy a tanítók néhány hónapig Ó-Romániában tartózkodjanak. Ennek költségeit természetesen maguk voltak kénytelenek viselni, emellett helyettest kellett állitaniok, ugyancsak a maguk költségén. Marosujváron a református leány középiskolának 1922/23-ban 120 növendéke volt. Az iskolát miniszteri rendelettel magániskolának nyilvánították és a növendékeket kötelezték, hogy vizsgáikat az állami iskolában román nyelven tegyék le. Ennek a rendeletnek az volt a következménye, hogy a leányiskolát kéni^telenck voltak bezárni. A közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az érettségi vizsgálatot valamennyi tárgyból román nyelven tartsák, noha egy korábbi rendelet ugy intézkedett, hogy csupán azokból a tárgyakból kell román ^ nyclvon vizsgázni, amelyeket románul•tanítottak, mig a többi tárgyakbői a növendék a maga nyelvén vizsgázhat. A román kormány hivatalos válasza - állapítja meg a bizottság - ezt nz általános vonatkozású panaszt hallgatással mellőzi. Az ötödik alcs-.oportban a következő fontosabb panaszok^érdemelnek említést: Kolozsvárott az unitárius leányotthont lefoglalták az államvasút számára. Az államvasút ezért évi 35,000 leit fizet, ami körülbelül egy ötöde a normális bérösszegnek. A leányotthont kénytelenek voltak időközben az unitárius teológiai kollégiumban elhelyezni, de a közoktatásügyi miniszter most ezt is betiltotta. Hasonló helyzetben van a kolozsvári református leány-középiskola és a szászvárosi református^ gimnázium, amelynek épületét. • lefoglalták, azután pedig elvették • az iskola nyilvánossági jogát azon a cimcn, hogy nincs megfelelő épülete. A panaszok további csoportjában azok a sérelmek következnek, amelyek a kisebbségi egyházak földbirtokainak elkobzásával függnek össze. A bizottság -ezekkel^a sérelmekkel kapcsolatban^azt a megjegyzést teszi, hogy nem akar véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, vájjon a kiscboségi egyházak és iskola^ földbirtokaira alkalmazható-e a trianoni szerződés feltételei mellett a román agrártörvény. Felmerült ózonban általánosságban az a kérdés, vájjon as agrárreform, amely a régi román királyságban kívánatos volt, ép olyan kívánatos volt-e Erdélyben, ahol^a viszonyok egészen mások. Kérdés továbbá, vájjon az agrártörvényt pártatlanul hajtották-e végre Erdélyben és nem használták-e eszközül arra, hogy a kisebbségeket a többség javára megfosszák a maguk birtokaitűl. Ahol a református egyházközségnek 300 hívőnél kevesebb tagja volt, ott az egyház földjeit egészen elvették. A bizottság itt felveti a kérdést, vájjon cs az intézkedés összhangban áll-e a békeszerződés rendelkezéseivel?
