Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-19 [0108]

§ N e v; y o r Iv , május 18. /i^Iagyar Távirati Iroda/ A vallási kisebbségek jogainak oltalmára alakult amerikai bizottság "Az erdélyi vallási kisebbségek" címmel nemrégiben testes kötetben bocsájtotta közre annak a tanulmányútnak eredményét,• amelyet a bizottság kilrdldöttei a mult év nyarán, a hely színén végeztek. A bizottság jelentésének legáltalánosabb érdekű és legfontosabb része, amely a felekezeti oktatás terén felmerült » sérelmeket tartalmazza, A panaszokat öt alpontban csoportosítva részletezi. Az elso alpont alatt az erdélyi vallási kisebbségek előadják, hogy a közoktatásügyi miniszter rendeletben megtiltotta, hogy a növendékek mas kisebbségi felekezet iskoláját látogathassák, mint amelyhez szüleik tartoznak. A bizottság ennek kapcsán maOa is megállapítja, hogy ez a^tilalom beleütközik a szerződés kilencedik cikkében biztosított szabadságba. ^A kisebbségek ezt Icülönösen azért sérelmezik, mert sok a vegyes házasság és gyakran megtörténik, hogy az ilyen házasságbői származő gyermekeket a más hiten levő szülő vagy nagyszülő iskolájába akarják beíratni. ^. A második alpont alatt a kisebbségek felpanaszolták, hogy a közoktatásügyi minisztérium tizenöt helységben - minden magyarázat nélkül^- bezárta a református iskolákat és eltörölte az egyháznak azt a jogát, hogy ott iskolákat tarthasson fenn. Ezenkívül ötven másik iskolát - különböző ürügi^ek alatt - szintén bezáratott a közoktatásügyi minisztérium. A román állam átvett a kisebbségi egyházak birtokáből több iskolaépületet, még-pedig azon a elmen, hogy azt korábban a magyar kormánynak adták bérbe. A kisebbségi egyházak azonban a bérbeadásnál kifejezetten kikötötték, hogy az iskolai oktatás magyar nyelven történjék. Brrol a feltételről a román kormány most nem akar tudomást venni. A református egyháztól, összesen 130 iskolát vettek el ilyen mődon. Torockőn és Torockőszentgyörgyön, továbbá Szentábrahámban bezárták az unitárius elemi iskolákat, noha azok a román uralom alatt négy éven át működtek. Bezártak továbbá tizenhat romai katolikus népiskolát, úgyszintén bezárták ^a segesvári romai katolikus ginmáziumot, amelyeX* a püspök 1913-ban vásárolt meg a magyar. államtői.'Csegezben az unitárius iskolát az orthodox ^ pap egyszerűen lefoglalta. Sepsiszentgyörgyön több mint száz református gyerek nem járhatott ebben az évben iskolába, mert a felekezeti iskolát bezárták, az állami iskolában pedig nem volt hely.A harmadik alpont alatt'a következő esetek szerepelnek: A kolozsvári luteránus iskolában rendelettel a német és a román nyelvet vezették be oktatási nyelvül a magyar nyelv helyébe. Ennek az intézkedésnek nyilvánvaló célja az iskola elrománositása; a mult tanévben 211 növendék közül 194 volt magyar ajku. A kolozsvári unitárius líceum faláről rendelettel eltávolítottak egy 1901-ben odahelyezett márványtáblát, még pedig azon az alapon, hogy annak felírása magyar nyelvű, ami beleütközik a szerződés szellemébe. Azokat a kisebbségi 1 hitvallásuakat, akik valamely közhivatalt töltenek be, elbocsájtással fenyegetve kényszeri tik, hogy gyermekeiket állami iskolába lóildjék és ezzel megfosztják a gyerfekefcet attől, hogy a felekezeti iskolák speciális oktatásában részesülhessenel':. Dicsőszentmártonban és K^rácsonyfalván több magyar^szülőt kényszeri tettek, hogy gyermekeiket az állami iskolák román szekciójára Írassák be. Általában követil|: ezt a gyakorlatot azokkal a magyarokkal szemben, akik román nevet viselnek. Karácsonyfalván 30-300 lei pénzbüntetést szabtak ki a szülőkre, _ fennek a rendeletnek nem tettek eleget. Több szülő kénytelen volt gyermekit messze eső helységekbe küldeni, hoisj aegmcntéék őket ettől az elrománositási kísérlettől. ' r^VtÁrt f rtrsfi^ Ezzel az utőbbi panasszal szembon a román kormány a maga válaszában kijelenti, hogy a aagyar szülőket nem kötelezték ilyesmire, csupán n román szülőket, akiI:nok román eredete bizonyos, nevüket azonban nyilván elmagyarositották. /Folytatása következik./