Napi Hírek, 1925. április/2

1925-04-28 [0106]

/ A választójogi bizottság délutáni üléséről szőlő tudősitás III.fo yt/ /Rakovszky folytatása/ kagáéva^teszi a 1els^lalóknak arra vonatkozó fejtegetéseit, | nogy ha a választás időpontjában fennforgó összeférhetetlenséget^ vagy választhatósági akadályt,amely időközben megszűnt, utólag felhozzák,a már^igazolt képviselőt a múltban fennállt, de már megszűnt okból mandátumától megfosztani ne lehessen, mert ez némi jogbizonytalanságot jelentene.^ Ha azonban később jut a képviselő ilyen helyzetbe, vagy a választás időpontjában lévő helyzet később is mtegmarad, ezt olyanoknak kell tekinteni,amely alkalmas a mandátumtól való megfos2tásra. Rassay károly ujabb felszólalásában felhozza^ hogyha törvényjavaslat szerint az a helyzet, hogy ha egy képviselőnek időközben megszűnik a domiciliuma, nem lévén választó, nem választható, tehát a bejelentés időpontjában nem volna képviselővé választható, vagyis^mandátuma utólag emiatt megszüntethető.Ugyanez az eset, ha egy nőképviselő csak négy elemi osztályt végzett, de három élő gyermeke volt a választás időpontjában és ezek közül egy utólag meghalt. Puky ^ Endre előadó az elhangzott felszólalások figyelembe vételével 141.§.első sorait következőképen módositó szöveget terjeszt elő: ^ . " Ha a képviselőnek igazolása után jut bármily módon a képviselőház tudomására a lO.y-ban felsorolt valamely olyan ki záródok,amely miatt a bejelentés idejében a törvény szerint nem volna képviselővé választható...' Rakovszky Iván belügyminiszter újra hangsúlyozza, hogy az igazolás utáni bejelentéseknek csak akkor lehet, következménye a mandátumtól való megfosztás, ha a kizáró ok a bejelentés időpontjában még fennáll. A bizottság a. 141<r§-ra nézve Szilágyi Lajos törlési inditványát elveti és a szakaszt az előadó módositás'ával fogadja el, majd észrevétel nélkül elfogadja a ld2 152.§-'» A 152.§ után Rassay k

óroly az 1899.évi 15.törvénycikk 171.és 172,§-ának, an úgynevezett szószék-paragrafusoknak beiktatását indítványozza. Rakovszky Ivón belügyminiszter nem tartja ezek tartalmátaktuálisnak,de elvileg hozzájárul a szóban lévő szakaszok felvételéhez. A bizottság az indítványt elfogadja, A 153.§-nál Rassay károly nem tartja kielégítőnek a büntetés mérvét, mert a becsület védelméről szőlő törvény is nyújt ilyen védelmet, holott, amikor arról van szó, hogy a jelöltek magánéle téréi l valótlanságokat'koholnak, ez súlyosabb büntetést érdemel. Erre nézve tesz inditványt, ö A bizottság nakcvszky Iván belügyminiszter felszólalása után Kassay károly inditványát olyan értelemben fogadja el, hogy a büntetési tétel egyéb törvényekkel összhangban,de a legsúlyosabb mérvben állapitandó meg. •/I 154-156.t-ohat vita nélkül elfogadták, A 157.§-nál -dassay károly ugy véli, hogy midőn a szakasz a jelölt megtámadását vagy megdobálását kihágásnak minősiti ós az esetleg ezzel kapcsolatos súlyosabb bűncselekményekré . külön eljárást^ ás külön büntetést tosz lehetővé, áttöri a büntető-törvénykönyv 95.§-ában meghatározott eszmei halmazat elvét,amely szerint ha egy bűncselekménnyel a törvény több rendelkezését sérti valaki; egy büntetés,még pedig a legsúlyosabb büntetési tétel alkalmazandó, Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogyha kifogasolt szöveg szó szerint az 1913.avi 43.törvénycikkből vétetett át ós az a célja, hogy a választási verekedéseket kihágásként azonnal lehessen üldöz.* ni. A további eljárás során a biróság azután méltányolja az általános jogszabályt. A 157-159.§-okat változatlanul elfogadták. Ezután áttérnek a 160.s-ra,amely szankciókat tartalmaz abban az esetben, ha valaki a szavazás eredményér möghiusitani törohszik. Puky Endre előadó javasolja uj 3. ' . pontként a következőket : "Vétséget követ el és megielelően büntetendő,aki az igazolvány kézbesitése körül szándékosan, vagy vétkesen késlekedik, vagy_ egyéb olyan visszaélést követ el,amelynek következtében egy vagy több választó a jelölésben nem vehet részt." /Folytatása következik/