Napi Hírek, 1925. április/1

1925-04-02 [0105]

§ A '"agyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés zásszámade.st vizsgáló bizottsé.ga csütörtök délelőtt dr.Paupora- ^erenc elnöklete alatt folytatta az 1916.avi július hó 1-étól 19191évi augusztus hó 6-aig terjedő és a háborús évekre, a Károlyi-kom ny és a Tanácsköztársaság . valamint az aradi és a szegedi kormányok időszakairól szóló zárszamadnst pótló kimuSatatások tárgyalását, ft>UatC:4ta&tit :\ mai ülésen elsőnek Paupera l'erene elnök sz lalt fel, aki a kimutatások beterjesztésének időpontjával kapcsolatban^megállapította^ hogy a kimutatások . ' beterjesztése a háborúban és az azt követő forradalmakban rejlő rendkivüli okokf . -..» amelyek miatt az egyes minisztériumok számvevőségei képteleöfc voltak a szükséges munkálatokat kellő időben elkészíteni.p körülmények ellenere a bizottság megállapította, hogy a legfőbb állami számvevőszék kimutatásai nemcsak megfelelnek az errevonatkozé törvényekben előirt követelményeknek, . hanem megállapítható az is, hogy az állami számvevőszék elnöke - ha szükségesnek látta - gyakraa -szorosabb kötelessége körén kívül allo módon is igyekezett az adminisztráció utján elérni a számadási rend helyreállítását.Miután a legfőbb állami számvevőszék az utóbbi evek rendkivüli nehézségei ellenere feladatának magaslatán állott és •h* követelményeknek mindenben megfelelő kimutatásokat terjesztett elo, azokat a bizottság általánosságba* a tárgyalás alapjául- • elfogadta^ 1916 ^ Julius , i_étó'l 1919.'. 1 augusztus^ 6-áig tériedé' időszak keretébe eső egyes számadási időszakok tárgyalásánál kifejlődött vita folyamán Strausz István szovjetté az állami yagyon aliagának és értékének megállapítására vpnatkozo kimutatások hiányát, f -. zawadovrski Alfréd, a legfőbb állami szamveverszek elnöke.. a felszólalásra válaszolva,részletesen kifejtette az emiitett kimutatások hiányának okait. Nevezetesen rámutatott arra

{ hogy az állami ia*g tlanok nyilvántartását decentralizáltan kezeltek s igy az Összeomlás után megszűnt annak ^ lehetősége, hogy

/

az idegen uralom alá iutott országrészeken volt külhatóságok a szükséges adatokat beszolgáltassák. Le í-allonben is még- ezeknek az adatoknak birtokábai sem lehetett volna a korona ' . ertekének állandó változása miatt a'Csonka-Magyarországon megmaradt állami ingatlanokra nézve az állami vagyon értékelését gyakorlati jelentóséget biztosító módon végrehaj tani. k legközelebbi rendes zárszámadásban azonban természetesen nem fognak hiányozni az errevonatkozó kimutatások. Az annak idején nagy port felvert burgonyadara-ügyet Nánássy Andor részletesen ismertette a bizottság előtt. A bizottság beható vizsgálat tárgyává tette a legfőbb állami számvevőszéknek helyszíni vizsgalat alapján összeállított és a burgonyaakció elszámolására vonatkozó jelentését. Ezt a vizsgálatot ugyan a lengőbb állami számvevőszék nem ebben az időszakban, hanem csak az 1911.évben tartotta meg,miután azonban az elszámolás a bizottság által tárgyalt időszakra vonatkozik, a jelentest itt kellett tárgyalás alá venni.Az emiitett jelentés megállapítja, f hogy az 1917.évi burgonyatermés rekvirálására és szétosztására oly későn adták ki a rendelkezéseket, hogy a korún beállott hidegek következte^ , ben mintegy 500 waggon burgonya megfagyott. Nehogy a nagymennyiségű^ étkezésre szánt burgonya karba vesszen és ezzel a Kincstárt károsodás érje, a Közélelmezési Hivatal vezetésével megbízott miniszter a megfagyott burgonyáénnyiséget burgonyadarává dolgoztatta fel és miután azt belföldön értékesíteni nem lehetett, külföldön való értékesítésével az • Országos $ur gor$közve ti tő Hivatal akkori igazgatóját bízta megj hogy a feldolgozás folytan nyert 100 waggon burgonydara értékesítését az illető saját számlájára és veszélyére végzi. de a tiszta haszonból.a kincstárt legalább 10 millió korona feltetlenül megilleti..Ezt az összeget a minisztertanács Ínségben lévő köztisztviselők ^jelmezesének feljavítására kívánta fordítani. . ~) a kkg-. f Az akció lebonyolítása után a kincstárnak 15,900.000 korona haszonrészesedés jutott,amelyből 10 millió koronát a fentjelölt célra fizettek, mig a fennmaradó 3,900.000 koronát a Közélelmezési hivatal elnöki osztályába szolgáltatták be. A miniszter anélkül, hogy erre szabályszerű felhatalmazása lett volna,a ravatalába befizetett oszeget rendelkezési alapként kezelte és abból az osztrák és német sajtóben kifejtett propaganda költségeit fedezte,^amidőn 1918.októberben külügyi osztályfőnökké kinevezték, a xMg fennmaradt 1,120.000 koronát Bécsbe magával vitte és ott a monarchia érdekében általa megindított sajtópropaganda céljaira fordította./Folyatása következik/ ^ '