Napi Hírek, 1925. február/2
1925-02-22 [0102]
A Magyar Sportakadénia vasárnap délelőtt az Újvárosháza tanácskozó ^tornóben ünnepélyes teljes ülőst tartott. Az ülésen megjelent Horthy Miklós. Magyarország kormányzója ós felcségo, József főherceg ős Auguszta^ főhercegasszony, továbbá a társadalmi elet ős Leül önösen 0 sportvilág sznmos előkelősége. Ott volt többől: között a kormány rószőről 'Scitovenky Tibor Irülügyminisztcr, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, Ualko Lajos kereskedelemügyi miniszter, továbbá Bcrzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Stitovszky Béla a nemzetgyűlés olnöko, Karafiáth Jcno, az Országos Testnevelési Tanács elnöke,'Sipőcz Jenő polgármester, Zilahi Kiss Jenő alpolgármester, a 7 . vallás- ős közoktatásügyi miniszter képviseletében Fclicidesz Román miniszteri tanácsos, Zadrawocz István tábori^püspök, vitéz Nagy Pál ós Janky Kocsárd tábornokok, Morinovich Jenő főkapitány,. Szurony Sándor altábornagy, SzQszlér Hugó főkapitányhelycttcs, Hit ók Zsigmond, a HOlíE elnöke, Pauler Al:os egyetemi tanár, Mnilloth Nándor báró és Hcinrich Fcrcncz nenzct&ailési képviselők, a cserkeszszövetség képviseletében Uitz Béla országos elnök és Major Dezső főtitkár és nég igen^sokan mások. A nagygyűlést megelőzően előzetos ülés volt, amelyen megejtettek az uj^ tagok választását. Uj rendos tagok lettek a következők: Kohlcr Tibor, Zaborszky István dr., Hajós Alfréd, Madarász László, Kronpoozky Miksa, Coanyi Jóss-cf, Laubor Dezső, Hautzingcr Sándor, Manuusich Mihály, baró Pcrenyi Zsigmond, Rakovszky István, Bárczy István, Múzsa Gyula. LeICVCLOZO tagok; Bclitska Sándor volt niniszer, Jankovich-Bésán Endre grof, Hunyadi László gróf, Brcsztovszky Béla, Bársony István, Misángyi ptto, Vargha Bela, Kiss Gyula, Benedek Aladár, Herendi Artúr, Radvány Odon, Szcrclcnhcgyi Erv^n, Molnár Dezső, Nagy László, vitéz Háry László, dr.Hultl Dezső, Gyulai Akos, Manno Miltíadosz, Wanpctics Imre, Radváiiy Jcno. . • • : *Az előzetes ül^s után 1/2 12 órakor . kezdődött as ünnepélyes nagygyűlés dr.József Fcrcncz főhercog elnöklése alatt. Báró Percnyi Zsignond alclnck megnyitó beszéde után, amelyben üdvözölte a korruanyzói partos a megjelent előkelőségeket, József .Fcxoiicz. főherceg'tai-totta nog előadását?m& sport, nint a nemzetnevelés tényezőjo" cinon. Előadása elején visszapillantást vet a napóleoni időkre. A tilsiti beke után Napoloon hatalma tetőpontján állott, fól Európa lába előtt hevert és a^jénai csata n porosz hadsereggol együtt ugy látszott, kagy Frigyes dicsőséget is örökre sirba tette. Hogy még remény se lehesser Poroszország feltámasztására, non volt szabad 42.0C0 fonói nagyobb hadsereget tartani. Sötét szégyenletes és renónytelcn volt akkor Poroszország helyzete, negi3 cz a • . Poroszország volt az, amelynek hadserogc nyolc evvel később Waterloonál örökre negsennioitette a nagy korzikai világhatalmat. A hadtörténeién ncgculiti, hogy a tratcrlooi csata idején egészen nas^generáció " . állott a porosz zászlók alatt, mint Jénánál. Ezt a generációt, egy tornász cnber nevelte, Jahn Frigyes, a nóuctok "Turnvatcr Jahn-ja". Jahn Frigyest bolondnak, forradalnárnak nézték', de Scharnhcrst generális, porosz hadügyminiszter négis Jahn Frigyesre bizta, nogy szaz nog szaz . tornncgycsülotbo tönörit3e, és sportra, tornára, munkára nevelje a fiatalságot. Es kettőjüknek sikerült.is néhány év alatt otszor annyi embert kiképezni, mint amennyit a franciák megengedtek és foképen sikerült egy olyan fiatalságot nevelni, amely bátorság, • elszántsagm munkabírás és fegj'elrnezettség tekintetében felért Napóleon és marsalljainak kipróbált seregeivel. Azóta igen gyakran szoktak arra hivatkozni, hogy a sportolással mindenképen helyettesíteni lehet a katonai kiképzést, hogy a sport tulsidonképen maga a kiképzés"!?. Ha vizsgáljuk ezt az állítást, ki kell terjeszkedni ^a probléma kafTOai, élettani, szociológiai és pedagógiai megvilágítására is.-Arra a kérdésre, helyettesitheti-e a sport a katonaikiképzést, sok szakember válasza tagadó. 1 í A katonai kiképzsó végcélja, hogy az emberanyagot a háborúban a lehető legjobban lehessen felhasználni. A seregeknek azonban olyan speciális kiképzésre és tudásra van szükségük, amelyek semmiféle sportban sem lehet elsajátítani. A sport többnyire csak e 0 yéni képességeket fejleszt ezzel szemben a hadseregnek lehetőleg egyenlő gualitásu tömegekre, egyenlő beidegzesü és tehertirasu emberre van szüksége. /Ez a felfogás azonban mint ^z /Folytatása következik/ ^alábbiakból kitűnik, téves.
