Napi Hírek, 1924. november/1

1924-11-03 [0095]

/Szabó István temetése/ A ^öldaiyelésügyi minisztérium tisztikara nevében Tahy Jakab niniszeriuoi államtitkár a következe búcsúztatót mondotta: - A földmivelésügyi minisztérium tisztikarának koszorúját és bu- B csumondatát helyezem volt miniszterünk ravatalához. Kalapom levéve, fejemet meghajtva Veszek bucsut attól a férfitől, aki egészen más élutsorsból kiindulva, három izben töltötte be a földmivelésügyi miniszteri széket, - Az, hogy mindig - ' ; '.}.. . rágondoltak, mutatja azt az értéket \ amelyet nemesen egyszorü ogyéniségo képviselt az ország közéletében s an;

% nak az energiának a hatalmát is, amely ' politikai pályájának kezdete óta elete lapjára volt irsza. Földhöz juttatni a nincstelenekotI - ez volt életének, ez volt miniszterségének vezérgondolata. A mezőgazdaság minden ágában olyan jelentős alkotások fűződnek működéséhez, amelyekről . .. . *á- • ' T:

' ' • ' .» vá;..„ í•.v i.y fcö$X> azoknak, akik jf -^mezőgazdasági ügyekkel foglalkoznál':, csak a legnagyobb elismerés-] sol -fmegemlékezniök. r - Mi a minisztorium tisztikar?, akik működésének legközvetiénebb 1 tanúi voltunk, bizonyságot tehetünk róla, hogy egész valóját a magyar föllH szeretete töltötte el. Mintha a gyász sötétebb volna a szokottnál, mintha éreznék,^hogy olyan valakinek élotfonala szakadt meg, akinek józan élőtbölcsosségero, higgadt megfontolására ennek az országnak még szüksége lett volna. Búcsúzom Tőled, Szabó István, mint a magyar földnek egy olyan flá- <a t

?

1

i. 9^ reményt.nyujt nekünk arra, hogy ez az áldott föld az ő oserejévól ki ro

S^ termelni ni

gából egyfjértékes emberanyagot, mint aminő Te voltall -M olyan embertípust, moly tisztán a saját erejére, józan eszére támasz- j kodva, idegen segítséget nem várva kiküzdi, valóvá teszi reményeinket, mindennapi imádságunkat. Isten nyugosztaljon! | Q\\4OA\ mondótta:

Mayer Ján0S

' az °Sységos párt'elnöke, az alábbi gyászbeszédet - Az utóbbi évtized a csapások korszaka volt, amelyben közömbössé váltunk a csapások iránt. Do az a csapás, amely haláloddal ért ben- . Bünket, lelkünket legmélyebben megrendítette. Mint égből a:., villámcsapás,.";! ugy ért halálodnak híre. Kom lázadozva, de .önkéntelenül kiáltunk fel: Uram, miért tetted ezt? Isten szent akaratában való megnyugvással jöttünk temetni Té- ,M god, bzabó István, és Veled együtt eltemetjük azokat a reményeket, amelyeke :

j| működésedhez ugy mi, mint o nep millió5

, fűztünk, A To pályád, Ssobő IstvánJ különálló, tüneményes pálya volt. A földből kisarjadva, magas Ívelésben ér"-. \ el a magyar politikai élet égboltját, ahonnan min$ hulló csillag tűntél le, fényes sávval világítva meg távozásod útját,. Élemedett korban az isten: I gondviselés által előhivatván, Somogy ősfaju népének sorából a magyar tör- ' vényhozásba küldettél, ahol, mint a demokratikus fejlődés első hirnöko foglaltad el helyed. Némelyek aggódva, némelyek lokiosinyolve nézték szcé^fa replésedct. Akik aggódtak, azok megnyugodtok, akik lekicsinyeltek, megbocsájtottak akkor, araikor 1910-ben az országgyűlésen az általad megalapi- <"| tott^Függetlenségi és 48-as országos kisgazda párt nevében a felirati vita során mondott nagy beszéded elhangzott:„nem sebeket ütni, hanem sebekot gyógyítani jüttunk idei" - Ezscl a klasszikus mondattal határoztad meg pártunk alapkövét és azt majdnem két évtizedes politikai pályád, alatt egy pillanatra seia tévesztetted el szem elől, akkor sem, amikor az egész magyar politika rajtad nyugodott, Tehozzád igazodott. Ez tett Téged naggyá és halhatatlanná. Szolgálni a nemzet nagy érdekeit, önzetlenül, becsülettel. Gyűjteni az erkölcsi tőkét, hogy nehéz Pillanatokban feláldozd azt, nom a magad, hanem a M nemzet javára. Ez volt a Te nagyságod, amolynok nemosak követői, do bámuó lói vagyunk. Egy irás került a kezembe, amelybon Téged főkolomposnak ne— ' voznek. Kom főkolompos voltál To, hanem fáklya és kürt, amely megvilági-^ . j totta az egész utat, amelyen haladni, és nely kürtöd megadta^a jelet, ha tenni kellett. Ez a fáklya mindig tisztességes utat célzott és ez a kürt sohasem hívott -y, . romboló munkára. /Folytatása következik./